Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ami a kutatókat magukat is meglepte, az a listában előforduló ingatlanok sokszínűsége volt: a káprázatos otthonok némelyike akkora, hogy egy teljes szomszédságot is magában foglal, míg vannak köztük olyanok, amelyek nem nagyobbak egy jókora családi háznál. A többségükben pazar, már-már felháborítóan pompázatos paloták mellett furcsamód szinte szerénynek mondható lakhelyek is szerepelnek: míg az egyik ház arannyal díszített, addig a másik fából készült. Sőt, a pénzes vásárló jobb, ha megnézi, hogy ugyanazért a pénzért máshol mit kap, ugyanis bizonyos kontinenseken akár negyed annyiért is hozzájuthatunk egy-egy csodapalotához, mint máshol.
Nem volt titok, hogy melyik ház lesz a lista első helyezettje: az Updown Court London előkelő külvárosi negyedében, Surreyben található. A ház és a birtok az idén lépett az ingatlanpiacra és rögtön az élre tört, legalábbis ami 122,2 millió dolláros árát illeti. Ehhez képest a lista legolcsóbb háza a brazíliai Sao Paolóban van, s mindössze 5 millió dolláros árával szinte alkalmi vételnek számít.
A listákat böngészve rögtön feltűnik, hogy a legdrágább ingatlanok bizonyos területekre koncentrálódnak: minden idők legértékesebb házai London mellett, Angliában és Amerikában, New York és Kalifornia államokban találhatók. Franciaország szintén előkelő helyet foglal el, a többi ország és kontinens azonban nagyon messze elmarad áraiban az élvonaltól. Trevor Abrahmsohn brit ingatlanszakértő meg is adja a magyarázatot, miért Angliában vannak a legdrágább rezidenciák: szerinte ingatlan szempontjából Londont a világ fővárosának lehet tekinteni. Míg Amerikában pénzes emberek birtokolják a top ingatlanok nagy részét – mint például a pénzügyi szakértő Martin Zweig, akinek 70 millió dolláros penthouse típusú háza a New York City-beli Pierre hotel tetején található –, addig Londonban sokkal inkább nemzetközi a nagy értékű ingatlant vásárlók rétege. Tavaly például rekordárú, 100 milliós üzletet ütöttek nyélbe az acélipari mágnással, Lakshmi Mittallak, aki ennyiért vásárolt meg egy londoni palotát. A politika vagy az olajárak emelkedése éppúgy közrejátszik a luxusingatlanok eladhatóságában: a szakértő tapasztalata szerint amint valahol politikai felkelés tör ki, a vagyonos menekültek a szigetországba mennek, és ingatlanba fektetik a pénzüket (megelőzendő, hogy az éppen uralkodó kormány elkobozza vagy szétdarabolja vagyonukat). Emellett egy ilyen ingatlan a saját országukon belül is emeli társadalmi presztízsüket. Nagy-Britanniában tehát van piaca a hihetetlenül drága ingatlanoknak – nem így Dél-Afrikában, ahol úgy tűnik, inkább alulértékeltek a luxusotthonok, pedig az elmúlt években már megduplázódott az áruk. A vadrezervátumokban vagy szőlőtermesztő vidékeken elhelyezkedő ingatlanokat most kezdik felfedezni a gazdag üzletemberek, akik ide „menekülnek” a világ zaja elől. Az igazság azonban az, hogy nagyon kevés ember van a világon, aki elég gazdag ahhoz, hogy meg tudja vásárolni bármelyik ingatlant a Forbes listájáról.
