– Úgy tűnik, egyre többen gondolják úgy, hogy kétkerekű járművel, konkrétan robogóval könnyebben tudnak közlekedni a városban. Ez valóban így van?
– A motorok és robogók piaca átlagosan hét-nyolc százalékkal bővült az idén, ám az általunk forgalmazott robogókból 30 százalékkal adtunk el többet a tavalyi évhez képest. A japán gyártók elsősorban a nagy motorokra koncentrálnak, az ő eladásaik így inkább stagnáltak, ugyanakkor megjelentek új márkák is, s ezek közül voltak olyanok, amelyek hamar népszerűek lettek. Ugyanakkor a Piaggio motorok messze a legkedveltebbek a piacon.
– Ez érvényes a nagyobb, vagyis a 125 köbcenti feletti robogókra is?
– Sajnos a regisztrációs adó bevezetése miatt a rendszámhoz kötött robogók eladása visszaesett, holott Nyugat-Európában ezek a járművek igen népszerűek. Szerintem az árukhoz képest aránytalanul magas a rájuk mért regisztrációs adó. Az 50 köbcentis motorokra azonban nem kell rendszám, tehát az adótól is mentesülnek, így főleg ezeket keresik a vevők Magyarországon.
– Milyen hatással lenne a piacra, ha az 50 köbcentisekre is rendszám kerülne, hiszen ezt évek óta tervezik egyes hatóságok?
– Inkább pozitív, mint negatív hozadéka lehetne, hiszen rendszám híján egyszerű adásvételi szerződéssel gazdát cserélhet egy robogó, és így előéletét – sérüléseit, korábbi gazdáit – jótékony homály fedi, és a lopott járműveket is könnyebb értékesíteni. Ráadásul mindezt a bankok sem nézik jó szemmel, a rendszám nélküli robogókra sokkal nagyobb thm-mel rendelkező hitelt lehet csak felvenni, mint a többi járműre. Külföldre sem lehet menni vele rendszám nélkül, pedig egyre többen használják városon kívül is a robogójukat.
– Jelenleg hány robogó gurulhat az utcákon?
– Ezt megbecsülni is nehéz, éppen a nem létező nyilvántartás miatt, van aki 200 ezerre, van aki 2 millióra teszi a számukat, azt hiszem, a valóság a kettő között van.
– Melyek a legkeresettebb modellek?
– Az idei sláger egyértelműen a sportos NRG volt, de sokan keresték a Typhoon és a Gilera Stalker modelleket is.
– És a Vespa?
– A Vespa sajnos Magyarországon nem örvend olyan népszerűségnek, mint Európa többi államában. Bár évről évre többet adunk el belőle, még sincs ott a legnépszerűbb modellek között. Az is igaz, hogy nálunk a Bogaraknak és a Miniknek sincs akkora kultusza, mint Nyugaton.
– Németországban vagy Olaszországban nem ritka, hogy komoly üzletemberek ülnek nyakkendőben, öltönyben robogóra, ám Magyarországon mintha ez még mindig a fiatalok „sportja” lenne.
– A fővárosban valóban főleg a fiatalok vagy a sportosabb középkorúak használnak robogót, vidéken azonban más a helyzet. Ott akár a hetvenéves nénikék is vezetnek robogót. Sajnos a hölgyek többsége még mindig nem mer motorozni, ami elsősorban annak tudható be, hogy a motorozást életveszélyesnek tartja a közfelfogás. Tény, hogy nem veszélytelen, de nem a robogózástól kéne elrettenteni az embereket, hanem a közlekedési kultúra megváltozatására kellene időt és energiát fordítania az autós-motoros társadalomnak.
– Mindezek után mi az, ami igazából a robogózás mellett szól?
– Röviden az, hogy gyors és olcsó. Kicsit bővebben: a fővárosban a nagyobb útfelújításokkor szinte mindennaposak a dugók, ezek kivédésére szinte az egyetlen alternatíva a két keréken való közlekedés. Ráadásul, ha robogózik az ember, megússza a parkolási díjat, lényegesen kevesebbet kell benzinre költenie és a járulékos költségek is minimálisak. Ami pedig a legfontosabb, hogy ha az ember kikerüli a dugót, lényegesen nyugodtabban érkezik a munkahelyére, otthonába vagy akárhova. A robogózás amúgy is kiváló stresszoldó, ezért ezen járműveket akár nyugtatóként is lehetne árulni.
