Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Manapság évszaktól függetlenül járhat kabrióval egy autós, hiszen egyre több márkánál egy gombnyomás elég ahhoz, hogy pillanatok alatt eltűnjön a vezető feje felől a tető, ha hirtelen kisüt a nap, s szintén egy gombnyomásra másodpercek alatt visszakúszik, ha elered az eső. Mindezért persze fizetni kell, általában az alaptípus árának másfélszeresét, de egyes esetekben a duplájánál is többet.
A kabriót a napfény imádata, a száguldással együtt járó fokozott szabadságérzet hívta „újra” életre, s aki nem tudott ennek ellenállni, más eszköz híján fűrészt fogott és megszabadította autóját a tetőtől. Az 1950-es évektől kezdődően – az Egyesült Államok csaknem egész évben napsütötte országrészeiben – kibontakozó kabriós mozgalom hatására már az autógyárak is léptek. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben – főleg a sorozatgyártásra átállítás nehézségei miatt – hosszú idő telt el, míg egy adott márka meglévő kabrióját tovább fejlesztették, illetve nagy kockázatot vállalt az a gyártó, amely saját nyitott modelljével állt elő. A század végi kabriók általános jellemzője a sportos karosszéria és az átlaghoz képest nagyobb motorteljesítmény, majd ezzel párhuzamosan egyre inkább a biztonság, a komfort kapott és kap hangsúlyt.
A fejlesztők segítségével hamarosan a „téliesítést” is lehetővé tevő, komfortosabb megoldás – az eleve beépített, kézzel fel-le csatolható vászontető – még népszerűbbé tette ezt az autótípust és az ilyen járműveket gyártó márkákat. Gyarapszik azoknak az autómárkáknak a száma, amelyek – akár hagyományos kabriógyártóként, akár e piacra újonnan belépőként – az ilyen modelljeiket egész évben használhatóként kínálják. Eleinte a bélelt vászontető és a minél feszesebb illesztés ösztönözhette a vevőket, újabban pedig a karosszériával megegyező fémből készült kemény tető adja meg a lökést a változó időjárás ellenére is teljes biztonságot nyújtó jármű birtoklásához.Versenyeznek abban is, hogy például milyen gyorsan képes kupéból kabrióvá – s persze megfordítva is – válni az autó. Manapság a 15 másodpercen belüli idő a rekord, néhány évvel ezelőtt az egy percen belüli számított újdonságnak. Ám ez csak egy kis darabja a vevőcsalogatásnak, a fejlesztések fő szempontjai közé tartozik az, hogy nyitottsága ellenére minél biztonságosabb legyen egy kabrió, az esetleges ütközéskor, sőt boruláskor kevésbé legyen kiszolgáltatva a vezető, az utas a fedetlenség miatt. Ez ellen a megerősített szélvédőkeret és a baj esetén azonnal előugró bukócsövek nyújthatnak kisebb-nagyobb védelmet. Tavaly nyáron a németországi autóklub, az ADAC végzett borulásos tesztet háromféle felépítésű, vászontetős modelleken: a Mazda MX5-öst, az Opel Astra Cabriót és a Volkswagen (VW) Beetle Cabriót vizsgálták. A Mazda e korábbi típusánál a szélvédőoszlop a 23 fokos dőlésszögnél történt borulásnál azonnal becsukódott, s nincs külön bukókeret, ami a hátsó fertályon adna a bent ülőknek védelmet. (A Mazda legújabb fejlesztésű kabriója a jövő évben kerül piacra.) Az Opelnél a nyitott Astrában a motorházra és a szélvédőkeretre nehezedik a legnagyobb súly. A megerősítés alaposságát mutatja, hogy a teszt során ennek ellenére is csak 55 milliméterrel hajlott beljebb a két szélvédőoszlop. A VW Beetlejében utazó bábuk feje nem ért az aszfalthoz, mivel azonnal kipattantak a hátsó ülés mögött 27 centiméterre lévő bukócsövek, a szélvédőoszlop pedig csak 88 millimétert deformálódott. Az ADAC-vizsgálat is leginkább azt a célt szolgálta, hogy a fejlesztők minél több olyan eszközt építsenek be egy kabrióba, illetve erősítsék meg az egyes elemeket, ami úgy nyújt egyre nagyobb biztonságot, hogy nem zavarja az utazási élményt. Jó példát mutat erre a Citroën négyfunkciós modellje, a Pluriel, amely néhány perc alatt változtatható át vászontetősből roadsterré, kabrióvá vagy pick-uppá. Az éppen egy évvel ezelőtt piacra került modell kategóriájában – négycsillagosként – a legbiztonságosabb kabrió minősítést kapta az Euro NCAP-törésteszten.
A változásokat mutatja, hogy a kupé-kabrió immár nemcsak a luxus vagy a prémium márkáknál gyarapítja a kínálatot, hanem a meghatározóan kis- és középkategóriában népszerűeknél is. Ebben három évvel ezelőtti megjelenésével itthon is a Peugeot 206-os CC (Coupe-Cabriolet) adott mintát, tavaly év végéig 682 ilyen modellt értékesítettek s ezzel kategóriájában a mai napig tartja piacvezető pozícióját e márka. Idén a nagyobb testvér, a középkategóriás – a hátsó ülésen is kényelmes utazást lehetővé tevő – 307-es CC került piacra, ám szinte ezzel egy időben ebben a szegmensben konkurense is akadt a szintén kupé-kabrió Renault Megane II-vel. E modellnél a kemény tető két üveglapból áll s zárt állapotban is nyújthatja a tágasság élményét. (Ez a megoldás a Mercedes CLK kabriónál opcióként rendelhető.) A magyarországi forgalmazást alig egy hónapja kezdte el a Renault, eddig félszáz megrendelést kell teljesítenie, az év végéig pedig 100 autó eladása a cél.
A sportautókat, -kupékat is gyártók szinte mindegyike kínál kabriót. A FIAT-csoporthoz tartozó Alfa Romeóhoz szinte automatikusan köthető a kabrió fogalma, a GTV és a Spider modellekből az elmúlt hét évben 36-ot, illetve 37-et értékesítettek itthon. Az idén márciustól nálunk is kapható GT változatból eddig kilencet vásároltak, erre az évre az eladási terv 30.
Az Opel elsősorban kínálatbővítésnek szánta, hogy csaknem egy évtized után újabb kabrióval jelent meg a piacon, Magyarországon 2002-től kapható a gombnyomással mozgatható vászontetős, ám télen is használható Astra Cabrio, amelyből eddig összesen 11 kelt el. Hasonló megfontolásból a VW Golf III-nak is készült kabrió változata, ám ebből új autóként itthon egyet sem rendeltek, amit látni a hazai utakon, az magánimportban érkezett. E márka Beetle kabriójából tavaly összesen hármat vásároltak.
A prémium, illetve a luxuskategóriában kínált kabriók közül Magyarországon a legnépszerűbbek az Audi, a BMW, a Mercedes, a Porsche, a Saab autói, ám ezek éves eladásai – márkánként – átlagban csak egy-másfél tucatot tesznek ki. Érvényes ez a Porschékra is, ugyanakkor a tavaly értékesített 22 Mercedes CLK már kiugró mennyiséget jelent. Különlegességnek számítanak például a Jaguar, a Lamborghini, a Lotus, az MG, a Volvo kabriói, amelyek hivatalos márkaimportőrei elvétve kapnak évente egy-egy megrendelést.
A dél-európai országokban természetesen nagy a keletje a kabrióknak s az eladási adatok szerint Nyugat-Európában is – főleg Németországban – népszerűek. Itthon a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének nincs összesítése az újonnan eladott kabriókról. Gyors összegzésként megállapítható, hogy Magyarországon nem a kabriók értékesítése lendíti föl a márkaimportőrök forgalmt, de azt egyetlen kereskedő sem engedheti meg magának, hogy kivegye kínálatából a nyitható tetejű moddelleket, amelyek száma ebben az évben is - például újabb kicsikkel - gyarapszik. A Ford StreetKának és a Samrtnak még az idén megjelennek a vesenytársai: az új Opel Tigra és a Mini, koncepcióautóival pedig péládul a VW - a CC Concepttel -, a Seat - a Tigrával - és a Peugeot - a Winddel - tartogat meglepetéseket.
Bubrik Gáspár
