Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az unió és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség kétéves figyelemfelhívó és ismeretterjesztő kampánya véget ért, a tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is fontos része lesz a tagállamok munkavédelmi hatóságai munkájának a kockázatértékeléssel kapcsolatos tájékoztatás. Évente 168 ezer ember veszti életét különféle munkahelyi balesetekben az EU-ban, ezt a luxust pedig a gazdasági válság idején nem engedhetjük meg magunknak - mondta Jukka Takala, az ügynökség vezetője a világ legnagyobb munkavédelmi kampányának zárórendezvényén Bilbaóban. Az EU GDP-jének 6 százalékára tehető a munkahelyi megbetegedések költsége. Ezt mindenképpen mérsékelni kell, főleg arra való tekintettel, hogy Európa öregszik és az egyre idősebb munkavállalók foglalkoztatása több odafigyelést, fokozottabb biztonsági intézkedéseket igényel majd - állapította meg Sven Otto Littorin, svéd munkaügyi miniszter. A következő félévben a spanyol elnökség az induló új kétéves, karbantartásról szóló kampány támogatása mellett elsősorban az egészségügyi ágazat munkavédelmi megelőzési helyzetének javítására koncentrál majd - mondta Celestino Corbacho, spanyol munkaügyi és bevándorlási miniszter.
Pontos adatokat nehéz a kampány eredményességéről gyűjteni, hiszen még az is problémás, hogy a tagállami munkavédelmi hatóságok statisztikái összehasonlíthatóak legyenek. Egy, az Európai Parlament megrendelésére készülő kutatás előzetes eredményei azonban arra intenek, hogy továbbra is elengedhetetlen a legtöbb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalatok tájékoztatása és támogatása a kockázatbecslés folyamatos elvégzésében és a megelőző intézkedések kidolgozásában. E szerint a kisebb, 10-50 főt foglalkoztató uniós cégek 10-15 százaléka egyáltalán nem végez kockázatbecslést vagy akár csak informális ellenőrzést sem. Sokan közülük úgy értékelik, hogy egyáltalán nem is adódhat a cégüknél veszélyes helyzet, amiben megsérülhetnének a dolgozók. Néhány országtól - köztük Magyarországtól - eltekintve a legtöbb tagállamban egyáltalán nem kötelező a kockázatbecslés, és a cégekre van bízva az elvégzésük, egyáltalán nem csoda, ha a kisebb, 20 főnél kevesebb dolgozót foglalkoztatók jelentős része, 40 százaléka inkább külső szolgáltatóra bízza az elvégzését. Ezzel szemben Magyarországon törvény írja elő az alkalmazását, és mivel szaktevékenységnek minősül, ezért a külső szolgáltatók is csak szakértők lehetnek. Mivel uniós szinten a cégek 36 százaléka dönt a kockázatbecslés kiszervezése mellett, az ügynökség egy egyelőre még csak angolul elérhető online segédlet rendelkezésre bocsátásával igyekszik a kisvállalkozások munkavédelmi helyzetén javítani és a balesetek megelőzéséhez segítséget nyújtani. Ez az ügynökség honlapján érhető el, de a tervek szerint hamarosan több nemzeti nyelven is hozzáférhető lesz.
