Az amerikai felsőoktatást többszörösen is sújtja a gazdasági világválság - összegezhető a Financial Times MBA-programokról és a globális gazdasági képzésről készített összefoglalója. Arról már a múlt év végén is lehetett hallani, hogy a világ legnagyobb egyetemeinek - elsősorban a kormányzati források csökkenése miatt - jelentősen vissza kell fogniuk kiadásaikat, emellett azonban - az amerikai és külföldi részvényportfóliók értékvesztése miatt - a felsőoktatási intézmények alapítványainak bevételei is elapadóban vannak. A pénzügyi napilap 10-15 százalék közé teszi ennek értékét, ezzel szemben Drew Faust, a Harvard Egyetem elnöke a Moody's jelentésére hivatkozva pesszimistábban fogalmazott: véleménye szerint az értékvesztés ebben a pénzügyi évben a 30 százalékot is elérheti. Az amerikai egyetemek közül a Harvardon kívül a Dartmouth College vagy a Cornell is takarékossági programot kénytelen kidolgozni.
A másik oldalon nemcsak az intézmény, de a hallgatók is jelentős mértékben megérzik pénztárcájukon a gazdaság gyengélkedését: a válság az ösztöndíjakra és a diákhitelekre is negatív hatással van. Az alapítványok bevételeinek megcsappanásával mindkét területen jelentős visszafogásra lehet számítani - ismeri el Larry Mueller, a University of Virginia üzleti képzésének pénzügyi igazgatója is, hozzátéve: az ösztöndíjak finanszírozása nem tartható fenn a végsőkig. Az amerikai MBA-képzés más területen is kihívásokkal küszködik: az amerikai egyetemeken továbbtanuló fiatalok nagy része állami ösztöndíjjal kerül be az USA felsőoktatásába, ám a gazdasági helyzet jelentős romlásával képtelenek fizetni a borsos árú tandíjat. Ennek következtében az Egyesült Államokba jelentkező nemzetközi hallgatók száma az idén jelentősen visszaesett, egyes egyetemek számításai szerint a csökkenés akár a 20 százalékot is elérheti. Leginkább a pénzügyi képzések vesztettek népszerűségükből, például a NYU Stern egyetemen vagy a New York-i Columbia Business Schoolon. Ráadásul az európai és ázsiai felsőoktatási intézmények mind magasabb színvonalú képzéseket nyújtanak - újabb potenciális hallgatókat magukhoz csábítva -, kiváló indikátora ennek, hogy most először a London Business School került a Financial Times legjobb üzleti képzéseket rangsoroló listájának élére (az University of Pennsylvania mellett). Az első húszban három ázsiai iskola is helyet kapott, a sanghaji Ceibs egyetem pedig a legjobb tíz közé is bekerült. Az üzleti képzéstől való elfordulást a bizonytalanság, a kilátástalanság is fokozza: a végzettek leggyakoribb aggodalma az előttük álló karrierrel kapcsolatban, hogy hol és hogyan tudnak a rendkívül volatilis gazdasági világban elhelyezkedni. Az idei végzősök számára jelentősen elhúzódik a munkahelykeresés és a munkába állás folyamata, s az eddigi, hagyományos állások helyett megsokszorozódik majd az egy-egy alkalommal foglalkoztatottak száma, rendelkezzen bármilyen kiváló képzéssel az illető pályakezdő - jósolja a Columbia Egyetem karriercentrumának vezetője, Gina Resnick, hozzátéve: a hallgatók viszont nagyon pragmatikusak.
A válság hatására feltétlenül átalakul az üzleti képzés, az egész pénzügyi rendszer alapját újra kell gondolni, s meg kell érteni azt is, hogy a globalizáció és annak folyamatai hogyan egyeztethetők össze és illeszthetőek bele ebbe a még inkább szabályozott világba. A hallgatóknak a jövőben sokkal inkább figyelniük kell a társadalom változásaira, s bele kell kalkulálniuk ezeket az általuk alkalmazott stratégiákba - összegzi a legfontosabb változásokat Arnoud de Meyer professzor, a Cambridge-i Egyetem üzleti képzésének igazgatója.
Szerencsi Ágnes