A közeljövőben elkészül a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete együttműködésében a Magyarország Kína-stratégiájának megalapozása és kidolgozása címet viselő program, amelyben nagy szerepet kap a kutatás és fejlesztés (k+f), Kína külkapcsolatai, a magyar-kínai kapcsolatok mellett a magyarországi kínaiakkal foglalkozó oktatáspolitikai áttekintés is - mondta a Napinak Szunomár Ágnes, a kínai-magyar nemzetközi kapcsolatok szakértője, aki egyben a kutatás projektkoordinátora is. A 2006 óta tartó projekt célja, hogy a téma iránt érdeklődő fiatal kutatókból álló regionális hálózatot hozzon létre, amely nemcsak a magyarországi, hanem közép- és kelet-európai kutatásokra is kiterjedne.
Egyes magyar szülők már felismerték, hogy a következő évtizedekben a kínai nyelv egyre nagyobb szerephez fog jutni Európában, így gyermekük jövőjét biztosíthatják azzal, ha kínaiul taníttatják - állítja Szunomár. A magyar diákoknak ma már sok lehetőségük van a kínai nyelv elsajátítására, de mint minden egyéb nyelv tanulását, ezt is jobb gyerekként elkezdeni. Erre Magyarországon még viszonylag kevés intézményben van lehetőség. Ilyen az újpalotai magyar-kínai két tanítási nyelvű általános iskola, amely 2008. szeptember 1-jén kezdi ötödik tanévét, ahol egy évvel korábban 144-en tanultak. Az iskola két tanítási nyelvű, helyi tanterv alapján dolgozik, azaz a tanórák harmincöt százalékát kínai nyelven tartják. A kínai diákok hatvan százaléka jól beszél magyarul, tehát probléma nélkül tart lépést a magyar nyelvű tananyaggal is, de elmondható az is, hogy azok beszélnek a legjobban, akik már Magyarországon születtek és magyar nyelvű óvodába jártak. Ettől a tanévtől kezdve a magyarul még nem beszélő, nemrégiben érkezett tanulók részére befogadó csoportokat indítanak. Az iskola tanulóinak nagy része kínai, de akad mongol és arab, sőt magyar származású is - tudtuk meg Erdélyi Zsuzsa igazgatóhelyettestől.
Célunk, hogy magas színvonalú oktatást biztosítsunk amellett, hogy tanítványaink megőrzik gyökereiket, megismerkednek a több évezredes, gazdag kínai kultúra alapjaival. Az iskola fenntartója felkért minket, hogy dolgozzuk ki az iskola középiskolai koncepcióját, hogy diákjaink nálunk tehessenek érettségit. Ez 2007 őszén az alapvető elképzelések megfogalmazásával megtörtént, de a részletes programkidolgozással még várunk, amíg az általános iskolai oktatást nálunk kezdő diákok elérik a szükséges kort - mondta Erdélyi.
A kínai közösség jelenlétével, ezen belül a kínaiak Magyarországon folytatott tanulmányaival kapcsolatban a szkeptikusok is megszólalnak. A nagy vívmánynak tartott két tannyelvű iskola tevékenysége azt mutatja, hogy az alapítók célja nem az asszimiláció, hanem a hibridizáció, az egymás mellett élés, hiszen az iskola olyan családokat célzott meg, akik egyszer majd problémamentesen visszailleszkedhetnek a kínai társadalomba - írta a magyarországi kínai kolónia problémáiról szóló tanulmányában Polonyi Péter. Ezt a gondolatot a 2007-es diákigazolvány adatbázisának adatai is alátámasztják, ugyanis aszerint négyszázötven kínai gyerek kapott diákigazolványt a fővárosban - tudtuk meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) sajtóosztályától. Ez az adat, valamint a Magyarországon letelepedő kínaiak nagyságrendekkel nagyobbra becsült lélekszáma is a kínai közösség zárt viselkedését tükrözi.
Csajági Mátyás