– Bő két hónapja irányítja a szünetmentes tápegységeket fejlesztő és forgalmazó amerikai APC Corp. 14 országot lefedő délkelet-európai régiós tevékenységét. Magyarország földrajzi elhelyezkedésének vagy személy szerint önnek szólt ez a megbízás?
– Az APC korábbi régiós felosztásának megváltoztatását, a hét új országcsoport kialakítását a világcég központi menedzsmentje határozta el. E döntést gazdasági-politikai megfontolások alapján hozták, és üzleti szempontokat érvényesítettek akkor is, amikor megnézték, hogy helyi menedzsereik közül ki a legalkalmasabb egy-egy régió irányítására.
– Önnek szavaztak tehát bizalmat. Miért nem a nagyobb és fejlettebb piacon dolgozó olasz vagy görög kollégájának?
– Több tényező is szerepet játszhatott ebben. Figyelembe vehették, hogy melyik ország képviselete nyújtotta a legjobb teljesítményt az elmúlt időszakban. Az említett két országban dolgozó kolléga ellen szólhatott, hogy ezek viszonylag érett piacok, a nagy növekedési lehetőség viszont Kelet-Közép- és Délkelet-Európa elmaradottabb informatikai infrastruktúrával rendelkező országaiban van. A legfontosabb szempont pedig az lehetett, hogy az elmúlt hét évben Magyarországról irányítottuk a 14 ország legtöbbjét, így itt halmozódott fel az a tudás, piacismeret és kapcsolatrendszer, aminek alapján jól meg lehet oldani a régió irányítását.
– Megspórolják a betanulási időt...
– Pontosan. Amikor 1999-ben átvettem a Magyarországtól délre fekvő terület értékesítésének irányítását, én sem ismertem azt a piacot; így ha az amerikai cégvezetés most új embert keresett volna erre, azzal hónapokkal csúsztatta volna el üzleti tervei megvalósítását.
– Egy olasz főnök azonban mégiscsak „nagyobb kutya”, mint egy magyar, nem? Ez nem okoz gondot?
– Ezt a régiók kialakítását megalapozó döntés előtt az amerikaiak is végiggondolták, és nyilván elmagyarázták szempontjaikat minden érintettnek. Az új felállás indulásakor én is feltettem egyenesen a kérdést külföldi kollégáimnak: okoz-e zavart, hogy egy kisebb piacot jelentő ország vezetője alá osztották be a nagyobbak első embereit, de semmilyen kifogást nem fogalmaztak meg.
– A korábbi munkahelyein is informatikus-értékesítőként dolgozott. Honnan jött e két terület iránti affinitása?
– Családi indíttatásból lettem műszaki ember, főként nyolc évvel idősebb bátyám volt rám erős hatással. Az egyetemre már úgy jelentkeztem, hogy tudtam: nem akarok elméleti szakember, kutató lenni, hanem a matematika és fizika valamilyen alkalmazott területével szeretnék foglalkozni. Ugyanez vezetett el a gazdasághoz: jobban érdekelt a technikai eszközök értékesítése, marketingje, az ezzel elérhető üzleti siker, mint a technológia műszaki oldala. A diplomamunkámat még egy nagyon száraz műszaki témából írtam, ám hiába ajánlottak ennek alapján „fehér köpenyes állást”, inkább felütöttem az újságokat, és olyat kerestem, ahol a technológia ismeretét ötvözni lehetett az üzlettel.
– Az első munkahelyét, az Ecodatát azonban elég gyorsan elhagyta. Miért?
– Elsősorban azért, mert ott szoftverek értékesítésével, telepítésével, támogatásával kellett foglalkoznom, ám engem jobban érdekelt a „vas”. Ez volt az az időszak, a kilencvenes évek eleje, amikor az ország felszabadult, kinyíltak a kapuk, és a vak is láthatta, hogy az informatikai infrastruktúra kiépülése első lépésben rengeteg hardver behozatalát jelenti majd. Ebben akartam részt venni, amire második munkahelyemen, a Professzionálnál lehetőséget is kaptam. Ez a cég állami vállalatok it-szerviz-szolgáltatója volt, ám a privatizációval fogytak az ügyfelei, s ezért csak új rendszerek telepítésével tudta növelni bevételeit.
– Mi vitte innen az APC-képviselethez?
– Nem láttam perspektívát magam előtt, olyan környezetre vágytam, amely nagy feladatokat és nagy lehetőségeket tartogat. Ezt akkoriban a multiknál lehetett megtalálni. Szerencsém volt, mert az APC éppen embereket keresett, így helyezkedtem el a képviseletnél.
– Nem zavarja, hogy a termékek, amelyeket forgalmaznak, a rémisztő „szünetmentes tápegységek” néven futnak, ahelyett, hogy mondjuk a szakboltok kirakataiban látható digitális fotómasinák vagy videojáték-konzolok lennének, amelyek a fiatalok rajongásának tárgyai?
– Őszintén szólva a legkevésbé sem. Az APC a maga területén piacvezető. Olyan márka, mint mondjuk a nyomtatók területén a Hewlett-Packard vagy a szoftvereknél a Microsoft. Attól, hogy a szünetmentes tápegységek kiesnek a végfelhasználók érdeklődésének köréből, még nem kevésbé fontosak az elektronikai eszközök működtetésében. Ez utóbbiakból pedig egyre többet használunk, így az APC piaca is biztos jövő előtt áll – üzleti szempontból ez a fontos. Ma már egyébként színesebb a termékpalettánk, például hűtőrendszerek is szerepelnek rajta.
– Ezek szerint jelenlegi munkahelyén képzeli el a jövőjét hosszabb távon is, nem akar például saját céget alapítani?
– Kérdés, mit értünk hosszabb távon. Tíz évre előre például nem tervezek, mert olyan gyorsan változnak az üzleti körülmények, hogy a terveimet folyton át kellene írnom. Saját cég alapításán azért nem gondolkodom, mert ahhoz látnom kellene egy olyan új terméket, szolgáltatást, amellyel saját vállalkozásom mintegy kiszolgálhatná a kialakult kapcsolatrendszerem tagjait, akik számára ez új üzleti lehetőséget nyújtana, de egyelőre nem látok ilyet. Igyekszem eltökélten, keményen dolgozni. Ez eddig bevált, mindig meghozta a gyümölcsét.
