Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország legjobb kkv-munkahelye az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Rt., míg a nagyvállalatok közül a GlaxoSmithKline Pharma alkalmazásában a legjobb állni – derült ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. és a Figyelő ötödik ilyen jellegű felméréséből. A vetélkedésben most 120 vállalat vett rész, összesen 33 690 munkavállalóval.
Példaértékű a vezetők elkötelezettsége
Az 507 felsővezetői kérdőívre adott válaszokból ugyanis az derül ki, hogy a magyarországi felsővezetők 89 százaléka elkötelezett vállalata felé. Odaadásuk a ledolgozott munkaórákban is mérhető: az „átlagos” magyar felsővezető 54 órát dolgozik hetente, és minden ötödik 60–69 órában látja el vezetői feladatait. A szabadidejükből a legtöbbet munkaidővé konvertáló vezetők elsősorban a vállalatok első számú vezetői, míg a felülről számított második, illetve harmadik hierarchiaszint képviselői nagyobb arányban találják meg az „arany középutat” a munka és a magánélet között.
A beosztottak kevéssé hisznek főnökeiknek
Ezzel párhuzamosan azonban a felső vezetésbe vetett bizalom jócskán megkopott a munkatársakban az előző három évben (2002 óta 12 százalékkal csökkent ). A Hewitt szerint a bizalomvesztés hátterében részben az áll, hogy a dolgozók közül sokan hiányolják az őszinte párbeszédet a hierarchia csúcsán állókkal. Ennek oka gyakran az összhang hiánya: a felsővezetők véleménye sokkal jobb a vállalatról mint a dolgozóké, és gyakran már abban sem egyeznek meg, vajon mi is lehet a vállalat erőssége. A „felsővezetői vakság” megszüntetése pedig azért is fontos, mert azok a cégek, amelyeknél kisebb a szakadék a menedzsment és a dolgozók között, jobb eredményeket mutatnak fel a munkaerő motiválásában és megtartásában.
A kutatás eredményei szerint a munkatársak gyakran kritizálják vezetőiket, viszont a vezetők 92 százaléka jelentette ki határozottan: büszke a vállalatánál betöltött szerepére. Márpedig e büszkeség bármilyen okból bekövetkező „megkopása” sokkal érzékenyebben érintené, mint akár döntési szabadsága korlátozása, akár a javadalmazást érintő kedvezőtlen változás.
Könnyen váltanak a fiatal dolgozók
A munkavállalók pedig egyre inkább felismerik értékeiket, és határozott igényekkel fordulnak munkáltatóik felé, miközben egyre kevésbé kötődnek jelenlegi munkahelyükhöz. A Hewitt szerint egyre nő a „lélekben felmondottak” száma, azaz azoké, akik csak egy jobb lehetőségre várnak; az elkötelezettség főként a fiatal munkavállalók körében gyengült.
Ráadásul elhelyezkedési esélyeiket nem tartják rossznak a magyar munkavállalók: átlagosan minden második úgy gondolja, hogy hamar és könnyen el tudna helyezkedni. Természetesen a kép nem ennyire rózsás: a nők 17 százaléka, a 45 év felettiek 31 százaléka és az alacsony végzettségűek 23 százaléka kifejezetten fél az álláskereséstől.
