Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elsősorban a munkavállalók elkötelezettségének növelését, képességeik javítását, valamint napi problémáik, felmerülő igényeik megoldását tűzték célul a magyar cégek HR-szakemberei – derül ki a Deloitte Central Europe és a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem több országra kiterjedő kutatásából. Magyarországon a stratégiával rendelkező vállalatok kevesebb mint fele méri a HR teljesítményét: a kutatás szerint nem állnak rendelkezésre a főbb mutatók, illetve nincsenek tisztában a módszerekkel.
A cégek gyakran megfeledkeznek a hatékonyság méréséről: kiszámolják ugyan, hány óra tréning jut egy kollégára, de hogy hasznos volt-e a továbbképzés, azt a későbbiekben már nem vizsgálják – véli Tóth Vazul, a Deloitte senior menedzsere. A megkérdezett vállalatok negyede méri a HR eredményre gyakorolt hatását, például az egy alkalmazottra jutó árbevételt vagy a befektetett emberi tőke megtérülését.
Bár a magyarországi cégek az alkalmazottak támogatását tartják a HR legfőbb feladatának, a munkavállalók véleményének kikérésében elmaradnak a többi országhoz képest: míg Lengyelországban vagy Szlovákiában a vállalatok 70 százaléka méri az alkalmazottak elégedettségét, addig Magyarországon ez az arány mindössze 45 százalék. A jóléti juttatások szerkezete nagyon hasonló az egyes országokban, itthon a vállalatok háromnegyede ad alkalmazottainak étkezési, utazási vagy üdülési hozzájárulást, illetve biztosítási juttatást. A kutatás szerint az otthoni munkavégzés lehetőségének biztosítása, a munka és a magánélet egyensúlyára sehol nem fordítanak elegendő figyelmet.
Magyarországon a vállalatok többségénél már a stratégia kialakítása során megjelennek a HR-prioritások, ezeket a környező országokban kevésbé integrálják a tervezésbe. A vizsgált országok közül Magyarországon jut a legkevesebb dolgozó egy HR-alkalmazottra. Egyedülállóan magas viszont az egy HR-menedzserre jutó beosztottak száma, és még ennél is rosszabb a rájuk jutó adminisztratív HR-alkalmazottak aránya, feltehetően a széles körű munkaügyi adminisztrációs kötelezettség miatt.
Magyarországon a vállalatok többségénél úgy vélik, hogy a HR-területek közül a teljesítménymenedzsment, a javadalmazás és a változásvezetés szembesül a legkomolyabb kihívással.
A jövőbeni várható létszám tekintetében egyenletesen oszlanak meg a cégek: egyharmaduknál éppen a teljes HR kiszervezésén gondolkoznak, van, ahol a cég működésével párhuzamosan növekedésre, másutt stagnálásra számítanak.
