Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A munkaerőpiac egyre magasabban kvalifikált szakmunkásokat igényelne, Magyarországon viszont a csökkenő gyermeklétszám és a rossz társadalmi megítélés miatt egyre kevesebben kerülnek a szakképző iskolákba, ráadásul nem is a legjobb tanulók, hanem gyakran hátrányos helyzetű családok gyermekei. Jó szakképzést csak akkor lehet megvalósítani, ha a kibocsátott szakemberek tudása, képzettsége adekvát a gazdaság szükségleteivel, ezért célszerű a gazdálkodó szervezeteket aktívan bevonni a szakképzésbe – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a szervezet szakképzéssel foglalkozó konferenciáján. Az MKIK úgy véli, javítana a helyzeten, ha nem két egymással versengő tárca (a munkaügyi és az oktatási), hanem egy felelős minisztérium irányítaná a szakképzést, de Magyar Bálint oktatási miniszter szerint ez széles körű egyeztetést igényelne.
Mivel a speciális készségek elmélyítésre, a gyakorlat megszerzésére a legmegfelelőbb környezet egy-egy gazdasági egység, az MKIK kezdeményezésére megváltoztatták a vállalkozásoknál gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szerződéses viszonyát, így néhány év alatt megsokszorozódott a tanulószerződések száma. Ha tovább egyszerűsítenék az adminisztrációt és javítanák a vállalkozások érdekeltségét, folytatódna a szerződések számának növekedése – véli Bihall Tamás kamarai alelnök. A szakképzés eltávolodott a gyakorlati igényektől, az iskolák kapacitásuk és nem az adott régió álláshelyei alapján indították a képzéseket.
A munkaadók szerint ráadásul gyenge a diákok munkavégzési képessége és gyakorlati jártassága. A kamara azt javasolja, hogy javítsanak a 9. és 10. évfolyamon oktatott szaktárgyak arányán, jelenleg ugyanis két évig egyáltalán nem foglalkoznak a diákok a szakmával. Magyar Bálint elmondta: a 100 lépés program szakképzésre vonatkozó része tartalmazza a szakmai alapozó képzés arányának növelését. A szakképzés megreformálását segítené elő az állam által elismert szakképesítéseket tartalmazó országos képzési jegyzék (OKJ) átalakítása is. A jegyzék jelenleg több mint 800 szakképesítést tartalmaz, ezek jó részére a jelenlegi formájában és tartalmában már nincs szükség, ezért felülvizsgálják, hogy csökkentsék, racionalizálják és a munkaerőpiac igényeihez igazítsák az oktatott szakmák számát.
Az elaprózott, nem az igényeknek megfelelően felszerelt, kevés pénzzel működő intézményrendszer helyett új típusú térségi integrált szakképző központok létrehozását tervezi az oktatási tárca. Jelenleg több mint ezer szakképző intézmény között oszlik meg a rendelkezésre álló pénz. A nemzeti fejlesztési terv keretében 16 központot alapítanak, egyenként 6-8 intézmény összefogásával. Egy központ létrehozása átlagosan egymilliárd forintba kerül, ennek 70 százalékát a központi képzőhely kialakítására fordítják majd, a fennmaradó része pedig az intézményekhez kerül szervezet- és tartalomfejlesztésre, valamint továbbképzésre.
