Az uniós piacok bővülése és a globalizáció nyomán a vállalatok társadalmi felelősségvállalása az utóbbi években Magyarországon is a figyelem középpontjába került. Ez a fogalom a szokásos adományozáson, mecenatúrán és szponzoráláson kívül magában foglalja a vállalat környezeti tudatosságát, a munkavállalókkal való kapcsolat minőségét és az etikus magatartást is. A tőzsdei cégek általában külön jelentésben publikálják ezen területekre vonatkozó programjaikat. Magyarországon ez egyelőre nem jellemző, kevés társaság dolgoz ki a társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégiát, túllépve a hírnév megerősítését is szolgáló pénzbeli adományozáson és szponzoráláson.
A versenyképesség és a fenntartható fejlődés megőrzése érdekében a vállalatok rákényszerülnek arra, hogy felelősen gondolkodjanak társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben. Az már csak „hab a tortán”, ha mindezt nem ad hoc módon, hanem megfelelő felkészültséggel és hozzáértéssel teszik, és ráébrednek a társadalmi felelősségvállalás olyan pozitív hozadékaira, mint a dolgozói és vevői lojalitás vagy a márkaelismertség növelése – véli Adriány Kincső, a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) ügyvezető igazgatója.
A társadalmi szerepvállalás a magyarországi cégek egy részénél elsősorban alapítványok, nonprofit szervezetek anyagi támogatását jelenti, de egyre többen ismerik fel a személyes részvétel fontosságát is – mondta Majdik Zoltán, a Freshfields Bruckhaus Deringer üzletfejlesztési igazgatója, a HBLF igazgatóhelyettese. A civil szervezetek természetesen pénzből élnek, de az adományok gyűjtése mellett fontos, hogy ösztönözzék az adakozókat a közös gondolkodásra, egy-egy kezdeményezésben való részvételre. A HBLF például évek óta megrendezi kerekesszékes kosárlabdaversenyét, melynek a nevezési díját a mozgássérültek sporttevékenységére ajánlják fel. Az adomány mellett az is fontos eleme a programnak, hogy a vállalati résztvevők megismerkedjenek, együtt sportoljanak hátrányos helyzetű emberekkel, és egy kicsit átérezzék, milyen az, ha valaki kerekes székbe kényszerül.
A példamutató vezető aktív részvételével az alkalmazottakat is etikus cselekvésre ösztönözheti. A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) által kétszer is az Év vállalati adományozója címmel jutalmazott Matáv Rt. (mostani nevén Magyar Telekom) például a csekkel igazolt dolgozói adományt ugyanakkora összeggel vagy a duplájával egészíti ki. A vállalati vezetők, menedzserek a mai kihívásoknak megfelelően egyre tájékozottabbak a társadalmi felelősségvállalásban, de a személyes elhivatottság nélkülözhetetlen. A felső vezetőknek jó példát kell mutatniuk: ha kell, vegyenek részt sport-, önkéntes takarítási, illetve egyéb közösség- és csapatépítő programokban, teremtsék meg a feltételeket a munkavállalóknak, hogy valóban azt tehessék, amit a szívük diktál – tanácsolja Adriány Kincső.
A Deloitte magyarországi történetében először a múlt héten rendezték meg a tettek napját, melynek során a cég szakemberei nem a megszokott munkájukat végezték, hanem Budapest hatodik kerületében dolgoztak azért, hogy környezetünk tisztább, otthonosabb legyen. A Deloitte több mint 250 dolgozója 16 helyszínen szemetet szedett, virágot ültetett, szobrokat tisztított.
A vakok és gyengénlátók helyzetének segítésére alakult Lions Klub Magyarországon 63 klubbal és 1350 taggal rendelkezik. A tagok többsége olyan szociálisan érzékeny vállalkozó vagy értelmiségi, aki egzisztenciálisan megalapozott életet él, így van lehetősége arra, hogy jó cél érdekében tevékenykedjen, adakozzon – mondta lapunknak Ütő Ákos, a Lions Klub kormányzója. A szervezet saját szemészeti intézetében ingyen végeznek szaruhártya-beavatkozásokat határon túli magyarok részére, Győrött nemrégiben rehabilitációs központot hoztak létre és egy gyalogátkelőhelyet is átadtak vakok számára. Az adakozások és gyűjtések eredményeképpen a Lions Klub évente 250-300 millió forintot oszt szét.
