Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi öt-hat évben megduplázódott a másoddiplomás vagy kiegészítő képzésre jelentkezők száma. Egyre több felsőoktatási intézmény mind többféle képzési lehetőséget biztosít a már diplomával rendelkező tanulni vágyóknak. A másoddiplomás-képzés főiskolai vagy egyetemi végzettséget nyújtó alapképzést jelent. Ez az általában 6–8 féléves képzés alapvetően költségtérítéses. másoddiplomás-képzésre tavaly mintegy 15 ezren jelentkeztek, közülük 11 ezer főt vettek fel, zömében levelező tagozatra.
A főiskolai végzettségűeknek lehetőségük van kiegészítő alapképzésre, amennyiben korábbi szakuknak megfelelő egyetemi diplomát vagy tanári képesítést akarnak szerezni. Ez a fajta képzés 4–6 féléves, nappali tagozaton lehet államilag finanszírozott, viszont esti levelező vagy távoktatásos formában költségtérítéses. Tavaly több mint nyolcezren jelentkeztek kiegészítő képzésre, közülük mintegy 5600 főt vettek fel.
A másoddiplomás-képzésbe gyakran helytelenül beleértik a szakirányú továbbképzést is, amelynek célja, hogy szakirányban elmélyítse az adott területen alapképzésben szerzett ismereteket – mondta lapunknak Bakos Károly, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa. Ez is csak költségtérítéses formában létezik, de becslések szerint a munkaadók mintegy 50 százaléka részben vagy egészben átvállalja a képzés költségeit.
Az utóbbi években megszaporodott a keresztféléves képzések száma. Ennek oka, hogy az intézmények így jobban ki tudják használni terem- és oktatókapacitásukat, valamint a hallgatók az év több időszakában is megkezdhetik tanulmányaikat – mondta Bakos.
A felsőfokú végzettségűek számára meghirdetett képzések nagyrészt költségtérítésesek. A felsőoktatási törvény értelmében az intézmények maguk döntenek a tandíj mértékéről, de ennek fedeznie kell a képzéssel kapcsolatos összes kiadást. A tandíjak értéke széles skálán mozog és jól tükrözi az egyes szakterületek népszerűségét, valamint az oktatási intézmény hírnevét. Míg a bölcsész, a természettudományi valamint a társadalomtudományi szakokon a tandíj csak 80–120 ezer forint körül van, a népszerűbb, jól fizető szakmával kecsegtető területeken, mint amilyen a jog, a közgazdaságtan vagy a pénzügy már 200 ezer forint körüli összeget kell fizetni. Ezen belül is jelentős különbség figyelhető meg a budapesti és vidéki egyetemek árai között. Míg az ELTE jogi karán levelező tagozatos jogi képzésért félévente 160 ezer forintot kell fizetni, ugyanezen a szakon Pécsett csak 145 ezret, Debrecenben és szegeden mintegy 100 ezer forintot. A gazdasági szakok közül a Budapesti Corvinus Egyetem áll a lista élén, 250 ezer forintos félévi tandíjjal a másoddiplomás esti képzésért. A Szent István Egyetem gazdasági karán a másoddiplomás levelező képzés csupán 90 ezer forintba kerül. Kilóg a sorból az orvosi képzés ugyanis egy általános orvosi szakon a Semmelweiss Egyetemen 1225 ezer forint, míg a szegedin 850 ezer forint a tandíj szemeszterenként.
Az élethosszig tartó tanulás terjedése a jövőben várhatóan tovább növeli a többdiplomások számát. A diplomák elértéktelenedése – a tömegképzés miatt – szintén újabb és újabb oklevél megszerzésére ösztönzi a munkaerőpiacon (jobban) elhelyezkedni vágyókat. Versenyképességük viszont elsősorban attól függ, hogy hol szerzik a diplomát. (NAPI Gazdaság, 2005. február 15., 11.oldal). Mivel egy másoddiplomás-képzés 6 szemeszterre számolva legalább 600-700 ezer forintba kerül, leginkább azok mennek jobb nevű egyetemekre, akik már jól fizető szakmával rendelkeznek; a többieknek marad az olcsóbb, kisebb értékű oklevél mintegy előrevetítve a munkaerőpiacon várható esélyeiket.
