Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jogi diploma megszerzése a továbbtanulni szándékozók egyik legdivatosabb célja manapság. Az elhelyezkedési lehetőségek viszonylag széles köre várja a végzetteket, az államigazgatástól, az ügyvédi irodáktól kezdve a jogi tanácsadó cégeken keresztül a politikáig sok területen próbálhatnak szerencsét a friss diplomás jogászok. Ennek tükrében nem meglepő, hogy ez az a végzetség, amelyet sokan különösebb távolabbi tervek nélkül szereznek meg (ez jellemző a másoddiplomás képzésre is). A lehetőségek vonzása is indokolja, hogy telített a pálya, ám az egyetemek továbbra sem limitálják a hallgatók számát.
Jelenleg Magyarországon mintegy 8000 ügyvéd tevékenykedik és évente háromezer fiatal lép ki friss diplomával a zsebében a jogászképző intézmények kapuján. Így az álláskeresésben csak a legjobbak, illetve a jogászdinasztiák sarjai járhatnak gyorsan szerencsével. Akiknek nincs semmilyen ismeretségük, igen nehezen találnak állást, ugyanis azok a vállalatok vagy irodák, amelyek jogi végzettségű embereket keresnek, nem rendeznek állásbörzét és nem veszik igénybe a fejvadász cégek segítségét sem. Tavaly például a gyér kiállítói érdeklődés miatt elmaradt a budapesti jogi karok közös állásbörzéje. Az ügyvédi irodáknak nem érdekük pénzt kiadni egy ilyen rendezvényen való megjelenésre, ha az irodák ajtaján tucatjával kopogtatnak a munkát kereső pályakezdők.
Hasonló a helyzet a fejvadászoknál is: nincs rájuk szükség, mert a jogászpalánták elárasztják életrajzaikkal azokat a vállalatokat, amelyeknél szükség lehet rájuk, ráadásul mivel a jogásztársadalom elég zárt világ, ha valahol üresedés van, az hamar kiderül, és az érdeklődők pontosan tudják kit is kell keresniük, ha meg akarják kapni a felszabaduló állást – mondta a NAPI Gazdaságnak Deák Andrea, a Neumann AG ügyvezetője. A fejvadász szerint az érintett társaságoknak bőven van lehetőségük a válogatásra, ráadásul a vállalati jogászok körében nagyon kicsi a fluktuáció, így tulajdonképpen csak kihalásos rendben lehet előbbre jutni.
Megalapozatlannak tűnnek azok a korábbi várakozások, amelyek szerint a végzett jogászok a közigazgatásban és az üzleti életben is könnyen elhelyezkedhetnek. Az egyetemekről kikerülők körében továbbra is az ügyvédi és a jogi tanácsadói pálya a legvonzóbb, ám a tanácsadói pozíciókra általában nem vesznek fel kezdőket és az ügyvédi közösségek is csak minimális létszámban alkalmaznak „ifjú versenyzőket”. Természetesen a magasan kvalifikált végzősöknek – jeles osztályzatok szinte mindenből, egy-egy területen kimagasló eredmények, mélyebb ismeretek – jobbak az esélyeik az átlagosnál. Keresettek azok is, akik nemzetközi jogra, illetve az uniós jogrendszerre szakosodtak, és könnyebb a dolguk a pénzügyi és kereskedelmi jogban jártas szakembereknek is.
Az ügyvédi pályához hasonlóan az ügyészségek és a bíróságok felvevőképessége is limitált. Ez a keret országos szinten 150–180 főre tehető évente, így a meghirdetett állásokra akár nyolcszoros is lehet a túljelentkezés. A pályakezdők nem egyszer éveket kénytelenek várni ügyvédi címük elnyerésére.
Mindezeken túl a bérezésben is igen nagy különbségek vannak. A vállalatok jogi tanácsadóinak fizetése 300-400 ezer forintnál kezdődik, míg az ügyvédjelöltek a minimálbér és a 200 ezer forint között kereshetnek. Ugyanakkor az is előfordul, hogy a kezdő „dolgozó” nem kap fizetést, de a munkáltatói terheket azért állnia kell. Az ügyészek és a bírók a köztisztviselői bértábla alapján kapják fizetésüket. Ezek a pályák éppen azért népszerűek, mert bár a kezdő fizetés sokszor alacsonyabb a magánszféráénál, ám az ranglétrán való előrehaladás és az ezzel, illetve a pályán eltöltött évekkel arányos béremelés biztosított.
