Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma már piaci viszonyok érvényesülnek a felsőoktatásban használt tan- és szakkönyvek kiadásában is: a közoktatási tankönyvekkel ellentétben nincs államilag maximált áruk, engedélyeztetni sem kell ezeket és lista sincs róluk. A felsőoktatási kiadványok megjelentetésével mintegy száz cég, intézmény és alapítvány foglalkozik (közöttük olyanok is, amelyek egy-egy könyvet adnak ki). Mintegy ötvenen lehetnek közöttük, amelyek hivatásszerűen foglakoznak az ilyen kiadványokkal – véli Gyurgyák János, az Osiris Kiadó Kft. tulajdonos-ügyvezető igazgatója. (A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen november 17–18-án rendezik meg a felsőoktatási tankönyv- és szakkönyvvásárt, ezen az évente ismétlődő kiállításon általában valamivel több mint hatvan kiadó vesz részt.) A saját jegyzeteken túl a nagyobb felsőoktatási intézmények tankönyveket is kiadnak, ezt teszi például a Szegedi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem kiadója vagy az ELTE Eötvös Kiadója is. Az Osiris mellett a piac jelentős szereplője a Budapesti Corvinus Egyetem kiadója, az Aula Kft. – amelynek közgazdasági és társadalomtudományi műveit országszerte használják az intézmények –, továbbá a Panem Könyvkiadó Kft., a KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., az Akadémiai Kiadó Rt., az orvosi kiadványok terén szinte egyeduralkodó a Medicina Rt., s hasonló a helyzet az agrártankönyvek vezető kiadójával, a Mezőgazda Kiadó Kft.-vel.
Az Oktatási Minisztérium (OM) az idén 400 millió forinttal támogatja a felsőoktatási tan- és szakkönyvek megjelentetését. A támogatásra évente kell a kiadóknak pályázni. E keretből fele-fele arányban finanszírozzák a internetes tartalmak megjelentetését és a könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, videók kiadását. Az utóbbiakra egyenként legfeljebb hárommillió forintot kaphattak a kiadók. (Az idén támogatást nyert e-bookok legkorábban fél év múlva olvashatók a www.hik.hu oldalon.)
A piac nagysága három–hatmilliárd forintra tehető, feltételezve, hogy a 300 ezer hallgató évente 10–20 ezer forintot költ a kiadványokra. Hárommilliárdra tehető a forgalom, ha csak kimondottan a tankönyveket és a jegyzeteket tekintjük, a kapcsolódó irodalommal azonban már megközelíti a hatmilliárdot – mondta Gyurgyák. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) összesített adatai szerint a felsőoktatási kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, szótárak és tudományos művek forgalma fogyasztói áron tavaly 11,7 milliárd forintot tett ki, a teljes könyvértékesítés ötödét, a szegmens forgalma 2002-ben 8,4 milliárd forint volt. E számok csaknem 40 százalékos bővülést mutatnak ezeknél a kiadványoknál, míg a teljes könyvpiac tavaly kevesebb mint 6 százalékkal növekedett. (Ezzel megtorpant a kilencvenes évek dinamikus, évente 10 százalék feletti növekedése.) A NAPI Gazdaság által megkérdezett kiadók tavaly nem értek el az inflációt jelentős mértékben meghaladó bővülést, szerintük inkább a lexikonok, szótárak eladása nőhetett, valamint a MKKE adatfelvételében történhetett valamilyen átsorolás.
A felsőoktatási könyvek ára az idén nem emelkedett tavalyhoz képest, köszönhetően elsősorban annak, hogy a könyvek áfakulcsa 12-ről 5 százalékra csökkent. (A közoktatási tankönyveké ugyanakkor 0-ról 5 százalékra nőtt.) Az Osiris könyveinek 60 százaléka (100-120 cím) felsőoktatásban használt kiadvány, ebből származó bevétele tavaly mintegy 300 millió forint volt. A cég az idei évre öt százalék körüli bővülést vár. Könyveik ára három-ötezer forint. Ahhoz, hogy egy kiadvány ne okozzon veszteséget, legalább 1000-1500 példányban kell elfogynia. A kiadás költsége könyvenként legalább kétmillió forint. A bevétel mintegy 10 százaléka a szerzőé, 25 százalék a nyomdaköltség, 40 a terjesztői jutalék, 5 százalék az áfa, 10 százalék az egyéb költség (rezsi, kulturális járadék), a fennmaradó 10 százalék a haszon. Így a kiadóknak az újrakiadások hozzák az igazi bevételt.
A felsőoktatási piac jelentős szereplője az Aula Kiadó Kft., amely 2003-ban 270 millió forint árbevételt ért el, s az idén – tavalyhoz hasonlóan – 5–10 százalék közötti növekedést vár – mondta lapunknak Fogarasi Judit ügyvezető igazgató. A felsőoktatási könyvek off- és online kiadásával, valamint tartalomfejlesztéssel foglalkozó Typotex Kft. évente 35 új és 10-15 újrakiadást jelentet meg – tudtuk meg Votisky Zsuzsa igazgatótól. A könyvkiadásból tavaly 60 millió forint forgalmat elérő vállalat az idén hatszázalékos növekedést vár. A Typotex kezdeményezte, s gyűjtötte össze egy adatbázisban 1997–2002 között az egyetemi és főiskolai könyveket (a www.iif.hu/db címen), ám ezt azóta nem frissítette senki. Jelenleg a könyvkereső portálján lehet rákeresni a szakkönyvekre. (A KSH adatai szerint a kiadók 2002-ben 231-féle felsőoktatásban használt könyvet és füzetet jelentettek meg, összesen 277 ezer példányban.)
Az Oktatási Minisztérium egy 1998-ban, japán pénzből készített felmérése szerint a magyarországi felsőoktatási könyvkiadás irracionálisan működik és kontraproduktív. A kiadók helyzetét nehezíti az egyre nagyobb méreteket öltő fénymásolás, az e-bookok megjelenése, valamint az, hogy az intézmények maguk adják ki a jegyzeteket. Ezek néhány száz példányban való nyomtatása, másolása veszteséges vállalkozás. Az alaptankönyveken túl az új kiadványokra a kiadóknak kell vásárló intézményt szerezniük.
A közoktatási fronton piacvezető Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. évente 15-20 új felsőoktatási könyvet jelentet meg – tudta meg lapunk Réti Endre irodalmi igazgatótól. Csak olyanokkal foglalkoznak, amelyekhez támogatást kapnak az Oktatási Minisztériumtól. Réti szerint a felsőoktatási tankönyvek piacának értéke 3 milliárd forint körül lehet.
