Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pesszimista a lakáspiac jövőjének megítélésében Varjasné Székely Éva, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetsége (Malosz) elnöke. Mint mondja, a kormányprogramban az új lakások építése nem kapott érdemi támogatást és a fizetőképes kereslet bővülésére sem lehet számítani. Mivel szeptemberig nem is készül otthonteremtési program - utal az otthonteremtésért felelős államtitkár Építők Napján elhangzott beszédére -, így addig semmilyen kimozdulási lehetőség nem körvonalazódik. Most semmit nem lehet eladni, még egy garázst sem, a még piacon maradt fejlesztők utolsó tartalékaikat élik fel, az elkeseredettség általános - mondja a Malosz elnöke, hozzátéve, hogy a befagyott piacot nagyon nehéz lesz újraindítani a tehetetlensége miatt. A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) program elindulása ugyan kecsegtet némi építőipari megbízással - mondja reménykedve -, ezért a szakma nagyon várja az indulással kapcsolatos konkrétumokat. A nehézségek sorát a fedezetkezelő intézménye is szaporítja, ez a megoldás teljesen életszerűtlen a hazai viszonyok között - hangsúlyozza Varjasné.
A kilakoltatási moratóriummal maximálisan egyetért, különösen azért, mert eddig az így utcára került adósok befizetett önereje egyszerűen eltűnt. A devizahitelezés megszűnésének a jelenlegi körülmények között nem tulajdonít akkora jelentőséget, az átlagemberek a szigorítások miatt már úgyis csak forinthitelben gondolkodhattak, a prémium kategória vásárlói pedig meg tudják fizetni a kamatkülönbözetből adódó felárat.
Kamattámogatással kompenzálná a devizahitelekkel kieső finanszírozást, a lakásépítést, illetve az építőipart többek között áfacsökkentéssel, Start "építőkártyával" serkentené Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge's Holding tulajdonosa, az Otthon Centrum vezérigazgatója. Nagygyörgy szerint további intézkedések nélkül rövid távon összességében negatív következményekkel járhat a kormány akcióterve a lakáspiacon, bár a csomag pozitív intézkedései középtávon már éreztethetik hatásukat. A devizahitelek eltűnése annak ellenére keresletszűkítő lesz, hogy a finanszírozásban betöltött szerepük az utóbbi időben egyre csökkent, ugyanis a tranzakciók 65-70 százaléka eleve új hitel felvétele nélkül zajlik, a felvett hitelek 70 százaléka pedig forintalapú. Mivel az euróhitel még mindig jelentősen olcsóbb, lesznek, akik azért esnek majd ki a lakáspiacról, mert a magasabb törlesztőrészleteket már nem tudják vállalni. Az esetleg újra szűkülő kereslet csökkenő árakhoz, a fizetési problémával küszködő adósok "beragadásához", a bankrendszer kockázati költségének növekedéséhez, valamint az ingatlaniparág gazdasági teljesítményének további zsugorodásához vezethet - hangsúlyozza Nagygyörgy. Számításai szerint a következő két évben egy rövid időre (például három évre) szóló kismértékű (például 3 százalékos) kamattámogatás ellensúlyozhatná a negatív hatásokat, ez az első évben a tavalyi 500 milliárd forintos hitelállománnyal számolva 15, a második-negyedik évben 30 milliárd forint terhet jelentene a költségvetésnek, a lakáspiacot azonban nagyon pozitívan befolyásolná.
Csökkentené a hitelköltségeket a banki forrásköltségek mérséklése, a másodlagos jelzáloglevél-piac élénkítése, valamint a jelzáloglevél-kibocsátás kereskedelmi bankok részére történő engedélyezése. Jó irány a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása, erre már egy évvel ezelőtt is javaslatot tett az Otthon Centrum. A kilakoltatási moratórium év végéig való meghosszabbítása segít elkerülni, hogy a bedőlt hitelek mögötti lakások tömegesen a piacra kerüljenek, ugyanakkor a moratórium sokadik kitolása azzal a kockázattal járhat, hogy a hitelfelvevőkben hamis illúziót kelt nemfizetésük hatásának megítélésében és a bankrendszer stabilitását is veszélyeztetheti az elhúzódó megoldáskeresés. Kiemelte, feltétlenül törekedni kell arra, hogy az év végére felálljon az a rendszer, amely megfelelő megoldást nyújt és amelynek költségeit az adós, a bank és az állam közösen viselik.
Nagygyörgy egyébként úgy látja, elindult a kilábalás a lakáspiacon, az utóbbi időben minden szegmensben érezhetően, 10-20 százalékkal nőtt a kereslet 2009-hez képest. Budán hangsúlyosabb az erősödés, de a Belváros is felzárkózóban van. Talán megállt az árcsökkenés és lokálisan elérte a mélypontot a piac, ez azonban még nagyon törékeny állapot, ami a gazdaság teljesítményének függvényében alakul tovább. Új fejlesztést elindítani a jelenlegi körülmények között nem éri meg, a kereslet még nem érett meg a piac bővülésére, s a projektfinanszírozás azért nem érhető el, mert a bankok nem látják a folyamat végén a vásárlókat. Ehhez mindenképpen a fizetőképesség valamilyen megtámogatására lenne szükség, akár egy átmeneti hiteltámogatás is sokat lendíthetne a piacon. Ha a fejlesztési stop megmarad, elképzelhető, hogy egyes kategóriákban hiány keletkezik.
Teljes leállást tapasztal a piacon Nagy Balázs, a Palace Ingatlantanácsadó tulajdonos vezetője. Van olyan, korábban jól menő lakópark, ahol négy hónapja egyetlen lakást sem adtak el, de nagy átlagban máshol sem jobb a helyzet. Prognózisa szerint az igazi mélypont még várat magára, támogatások nélkül őszre még rosszabb lesz a helyzet. A devizahitelezéssel kapcsolatos döntést szakmailag nem tartja indokoltnak, a forinthitelezés úgyis csak addig tart, amíg nem csatlakozunk az euróövezethez. A kamatkülönbség is a lépés ellen szól, legfőbb hibájaként azonban azt rója fel, hogy nem kezeli a már bebukott hitelesek gondjait. Nem jelent igazi megoldást a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása sem, ráadásul biztosra vehető, hogy a nem fizető adósok hitelein keletkező veszteségeket a bankok a fizető ügyfeleken fogják behajtani. Végleges megoldásnak a magáncsőd rendszerének, illetve a csődgondok intézményének bevezetését, illetve egy állami alap létrehozását tartja.
Földi Tibor, a Cordia Zrt. vezérigazgatója a forinthitelezés kapcsán a felelős kamatpolitikára és a költségvetést, illetve a gazdaságpolitikát érintő felelősségteljes kommunikációra hívja fel figyelmet. Amúgy a devizahitelek eltűnése véleménye szerint nem gyakorol jelentős hatást a piacra, bár lesznek olyan csoportok - például azok, akik jövedelmük egy részét euróban kapják -, akiknek nem kedvező ez a változás. Másfelől a lépés érthető, hiszen a devizahitelek elszaladása óriási kitettséget jelentett, ezáltal sebezhetővé tette az országot.
Az árverések jelentősége a piac szempontjából elhanyagolható, ezek csak nagyon kis számban és elszórtan jelentek meg, így az ár befolyásolására alkalmatlanok voltak. A bankok abszolút a végsőkig elmentek annak érdekében, hogy ne zuhanjon rájuk nagy tömegben bedőlt hitel, így a kínálat felhígulása sem következhetett be. Vagyis a moratórium meghosszabbításának ilyeténképpen nem lesz érzékelhető hatása. Arra azonban vigyázni kell - figyelmeztet Földi -, hogy a döntés ne jelentsen negatív motivációt, mert ez veszélyt jelenthet a bankokra. Senki ne gondolja, hogy megoldás lehet a nemfizetés, mert a moratórium lejárta után mindenképpen eljön az igazság pillanata.
