Mennyire létező probléma az építész-városépítész ellentét?
Létező, bár nálam ez a kettősség együtt jár. Nem hiszek abban, hogy jó épület létezhet a közegétől elszigetelten. Például az alföldi városokra jellemző volt a buldózeres városfejlesztés. Ennek nyomait úgy átalakítani, hogy a védendő megmaradhasson, az újabb, kevésbé szerencsés épületeket térrendezéssel, növényekkel finomítani lehessen vagy új épületeket alkotni ugyanerre a sokszínű helyre, igazi kihívás. Orosházán, Gyulán, Szegeden, Makón, Szarvason vagy Mezőberényben is az volt a célom, hogy a városlakók által szerethető, működő belvárost eredményezzen a munkám, akár építész-városépítészként, akár főépítészként működtem közre.
Említene néhányat az ön számára kedves feladatok közül?
Büszke vagyok a szegedi főépítészként elindított folyamatra, a belváros megújítását Europa Nostra díjjal ismerték el. A bajai Német Nemzetiségi Központ egy többcélú iskola, amelyet többször bővítettük. A város új, a művelődést szolgáló központja jött létre általa. A szlovákiai ajnácskői vagy a brassói csángó magyaroknak tervezett templom különleges élményekkel ajándékozott meg.
Mi foglalkoztatja jelenleg?
Ma is az épített és természeti közeg harmóniájának megteremtése az irány. Szarvasi főépítészként éppen a szabadtéri színpad megvalósításán dolgozunk. Makón megújul a főtér, a fürdő új épülettel gazdagodik. Az átmenő forgalom elterelése után a tér ismét a városi közönségé lesz.
