Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hitelválság ellenére tavaly kifejezetten aktív évet zárt a forward tranzakciók piaca, a gazdasági és likviditási nehézségek ellenére a közép- és kelet-európai ingatlanpiac potenciálisan továbbra is jelentős növekedés előtt áll, ugyanakkor most is a kivárás jellemzi a magyar ingatlanpiac legtöbb szereplőjét, ez a tendencia azonban nem jellemző a forward purchase tranzakciókra.
A tendencia egyik oka hogy a magyar ingatlanpiacon egyre ritkábbak a már "kész termékként" rendelkezésre álló, befektetési célú ingatlanok, ezért az intézményi befektetők elmozdultak a sokszor még csak tervekben létező ingatlanprojektek előzetes megvásárlása irányába. A CMS Cameron McKenna jogászainak tapasztalatai szerint a befektetők a jó adottságú és komoly jövedelemtermelő potenciállal rendelkező ingatlanok megszerzése, a konkurencia megelőzése és így a későbbi versenyhelyzet kikerülése érdekében hajlandóak vállalni a projekt korai stádiumából természetszerűen fakadó magasabb kockázatot is.
Mivel a szerződés megkötése és a projekt tényleges lezárulása között évek telhetnek el, különösen fontos, hogy minden szerződéses részletet a lehető legprecízebben leírjunk. A kockázatok mérséklésének a legfontosabb eszköze az olyan üzleti alapelemek rögzítése, mint az ingatlan műszaki paramétereinek előzetes meghatározása, az ingatlan minimális bérbeadottsági szintjének rögzítése, az intézményi befektető részére a projekt folyamatos kontrolljának biztosítása és a pénzügyi zárás előre meghatározott feltételek teljesítéséhez kötése.
A forward tranzakciókra jellemző, hogy a fejlesztők nem rendelkeznek a projekt teljes befejezéséhez szükséges tőkével, ezért ahelyett, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos kockázatot alapvetően a fejlesztő viselné, itt az intézményi befektetőnek már a korai fázisban is biztosítania kell némi forrást. Ezért is rendkívül fontos a megfelelő jogi háttér és szabályozás mellett az eladó és a vevő közti bizalom.
