Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jelenlegi befektetési környezet annak ellenére sem kedvez a hazai ingatlanalapoknak, hogy a magyar ingatlanpiacot érintetlenül hagyta az amerikai ingatlan-, illetve jelzálogpiaci válság. Az itteni alapok hozama meglehetősen stabil, jellemzően 6 és 8 százalék között volt éves szinten az elmúlt egy-három évben, és várhatóan nem fog túl sokat változni a közeljövőben sem. A hazai állampapírhozamok viszont az utóbbi időben drasztikusan emelkedtek, április első felében például 8,0-8,5 százalékos hozammal kínált az Államkincstár két-három éves kötvényeket a lakossági befektetők számára, nagyobb befektetőknek pedig 9,0-9,2 százalékos éves hozammal kínálták ugyanazt a forgalmazó bankok, brókercégek. Az alapokkal tehát baj nincsen, azok működnek csendesen, csak erős lett a konkurencia, igazából nem javasolható tiszta szívvel az ilyen konstrukciókba való befektetés. Adott esetben a meglevő vagyont is érdemes lehet kivonni, legalábbis akkor, ha ezt nem terheli jelentős költség. (Több alapnál az egy éven túl tartott befektetési jegyek visszaváltása jutalékmentes.)
A befektetők egy része is feltehetően rájött már erre, hiszen az ingatlanalapok a 2006-os kamatadóhajrá óta nem növekedtek komolyabban egyik hónapban sem, sőt sok olyan hónap volt, amikor tőkét vontak ki belőlük a befektetők. Legutóbb, márciusban például 8,5 milliárd forintot vittek el, ami ugyan nem sok a közel 600 milliárd forintos összes tőkéhez képest - és egy részét az elért hozamok kompenzálták is -, ám érdemes rajta elgondolkodni, hogy mi lesz, ha ez rendszeres lesz. Az ingatlan ugyanis nem könnyen értékesíthető dolog, ha az alapok pénze elfogy, nehézségekbe ütközhet kifizetni a befektetőket. Ettől azonban még messze vagyunk. Az első és talán legfontosabb dolog, ami a befektetőket védi, az az, hogy legalábbis a nagyobb alapok részvényaránya ma sem túl magas, némelyiknél az 50 százalékot sem éri el. Ez egyrészt visszafogja a hozamukat, mert a kincstárjegyekben tartott pénz többnyire kevesebbet hoz (legalábbis hozott eddig), mint az ingatlanok bérbeadása, biztonsági szempontból viszont kifejezetten kedvező, mert ha esetleg tömegesen szeretnék visszakérni pénzüket a befektetők, nagyon sokáig állni fogják a rohamot. A kisebb, pár milliárdos alapok feltöltöttsége valószínűleg nagyobb, ott viszont az azokban levő ingatlanok mérete is kisebb, így forráshiány esetén könnyebben értékesíthetők lehetnek.
Az alapok hitelt is vehetnek fel meglevő ingatlanjaikra, igaz, ezt a lehetőséget többük eddig is kihasználta, legalábbis portfóliójának egy részére. (Ennek az az értelme, hogy a devizában, alacsony kamattal felvett hitelek összegét magasabb hozammal kincstárjegybe fektetik. Másrészt az alapok bevételei sokszor euróban keletkeznek, így a hitelfelvételt "természetes árfolyamfedezésnek" is szokták nevezni.) Az alapok törvényi szabályozása azt is megengedi, hogy átmenetileg hitelt vegyenek fel a befektetők kifizetésére. Feltehetően kevesen tudják, de ha véletlenül ezek a módszerek nem lennének elegendőek, a befektetési jegyek visszafizetését az ingatlanalapok esetében legfeljebb hat hónapra fel is lehet függeszteni. Ettől azonban jelenleg rendkívül messze vagyunk.
