Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Horizont Holding Tanácsadó Zrt. piacra dobta a végelszámolás, majd 2010 februárja óta felszámolás alatt lévő, makói székhelyű Maroscipő Ipari Kft. vagyonelemeit - tájékoztatta lapunkat Budai Zoltán felszámolóbiztos. A társaság három helyrajzi számon nyilvántartott, egymással szomszédos, ipartelep megnevezésű ingatlanját kizárólag egyben, árverésen kívánják értékesíteni. A makói ingatlanok becsértéke nettó 160 millió forint. Az árverést május 26-án 10 órakor tartják Szegeden. A Maroscipő adósságállománya nem éri el a 100 millió forintot, elsősorban jelzáloggal terhelt banki tartozása van, emellett az APEH-nek és szolgáltatóknak vannak követeléseik a céggel szemben - közölte a felszámolóbiztos. Budai szerint az üzemben a jelenlegi állapotában nem lehet újraindítani a termelést, de egy felújítást követően van rá esély. Ehhez a szakképzett munkaerő is rendelkezésre áll a térségben.
A helyi cipészek által 1949-ben alapított Cipő és Csizma Kisipari Szövetkezet nagyrészt a szovjet piacra termelt. Fénykorát a hatvanas-hetvenes években élte, akkor több mint kétszáz dolgozót foglalkoztatva évi háromszázezer lábbelit gyártott. A rendszerváltást követően kft.-vé alakult, ekkor elsősorban bérmunkát végzett nyugat-európai megrendelők számára. Az ágazat egyre mélyülő válságával párhuzamosan 2004-2005-ben több nagy megrendelőjét is elvesztette, és fejlesztési forrásai tovább szűkültek. Ekkor mintegy 110 dolgozót foglalkoztatott. 2006-ban egyik legnagyobb, német partnerük jelentette be, hogy a Távol-Keletre viszi termelését. A rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került társaságot nem sokkal később helyi magánszemélyek vásárolták meg, és reorganizációba kezdtek. A cég mozgásterének növelése érdekében tőkeemelésről döntöttek, és célul tűzték ki, hogy saját fejlesztésű, hagyományos makói termékekkel lépnek piacra. A tervek jelentős részét azonban nem sikerült megvalósítani, sőt 2008-ban a társaság egy újabb nagy megrendelőjét is elveszítette. Ekkor már csak harminc dolgozót foglalkoztattak, súlyos finanszírozási gondokkal küzdöttek, a közüzemi számlákat is csak késve tudták kifizetni. 2009 márciusában állították le a termelést, mert a szolgáltató kikapcsolta az áramot az üzemben. A dolgozók nagy része időközben önként távozott a cégtől, mert már hónapok óta nem kapott fizetést. A tulajdonosok különböző pályázati forrásokból és hitelből megpróbáltak még életet lehelni a cégbe, de ez sem sikerült. A felszámolónak végül a dolgozók elmaradt járandóságait is csak a bérgarancia-alap segítségével sikerült kifizetnie.
