A jogalkotási szándéktól eltérő hatásai is lehetnek a tisztességes eljárás védelméről, valamint a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal (KKH) felállításáról szóló - a törvénytervezet szerint az év végén, illetve jövő év elején hatályba lépő - jogszabályi rendelkezéseknek - véli Patay Géza, a Magyar Ügyvédi Kamara közbeszerzési és versenyeztetési bizottságának elnöke. A tengerentúlon nagy jelentőséggel bíró False Claim Act és Sarbanes Oxley (Sox) törvényekhez hasonló jogszabálytervezetekkel kapcsolatban a megfelelő és körültekintő előkészítés, valamint a magyarországi specialitásoktól idegen jogi elemek hatásait vizsgáló tanulmányok és egyeztetések hiányára hívja fel a figyelmet a szakember; szerinte az angolszász jogrendből átemelt modell már csak a társadalmi és kulturális különbségek miatt sem ültethető át egy az egyben a hazai jogrendszerbe.
A készülő szabályozás adatvédelmi szempontból alkotmányossági aggályokat is felvet. Az adatvédelmi biztos néhány évvel ezelőtt aggályosnak találta a Sox-rendszer hazai alkalmazhatóságát. A korábbi, más területeken szerzett hasonló tapasztalatok szerint elővigyázatosan kell eljárni az angolszász mintáknak a germán alapokon nyugvó magyar jogrendszerbe történő átültetése során - mondta Patay. Szerinte részletesen és körültekintően számba kell venni az új szabályozásnak a magyar jogrendszer más területeire kifejtett hatásait is, mindemellett a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a 2010 márciusától felálló KKH munkatársainak megfelelő kiválasztása és betanítása is problémát jelenthet. (A hivatal közérdekvédelmi igazgatósága 25 fővel indulna, majd a feladatokhoz igazodóan emelkedne a létszám 2011-ben - Napi, 2009. november 2.) A KKH nemcsak a közbeszerzési, hanem bármilyen más, közpénz elköltésével és jogtalan előny megszerzésével kapcsolatos ügyben vizsgálódhatna, és ennek nyomán felelősségre vonást is kezdeményezhetne.
A bejelentéseket kezelő közérdekvédelmi vizsgálóknak magas szintű követelményeknek kell megfelelniük, tekintve hogy az állampolgárokra és a gazdasági szféra szereplőire közvetlenül kiható jogi döntéseket kell meghozniuk. Mivel az angolszász eredetű bejelentési rendszer idegen a magyar hagyományoktól, a vizsgálóbiztosok számára az amerikai gyakorlat oktatására volna szükség - állítja a jogász. Az egyik legfontosabb kérdés a díjazott bejelentési rendszer bevezetése. Ha egy bejelentés valósnak bizonyul, a bejelentő megkaphatja akár a kiszabott bírság 10 százalékát. A KKH-nak a bejelentők védelméről is gondoskodnia kellene. Az elnöknek nincs tudomása arról, hogy készült-e hatásvizsgálat a "feljelentés" jellegű rendszer bevezetésének társadalmi fogadtatásáról. Szerinte alaposan meg kell vizsgálni a rendszer adatvédelmi összefüggéseit is, különösen azért, mert a magyar adatvédelmi szabályozás európai mércével is szigorúnak látszik, míg az Egyesült Államokban lényegében szinte nincs adatvédelem.
