Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A felszámolási eljárás során a felszámolóbiztossal nem együttműködő, az eljárás során kötelezettségeit nem teljesítő vagy hamis adatot közlő cégvezetők büntetését legfeljebb kétmillió forintra növelnék - derül ki a törvényjavaslatból. A tevékenységet záró mérleget és leltárt 45 helyett 30 nap alatt kellene elkészítenie a cégvezetőnek, valamint nyilatkoznia az adós szervezet helyzetéről, függő ügyeiről és a vagyontárgyak átadásáról. Ezek elmulasztása esetén nemcsak a bírságot, hanem a helyette szakértőkkel elvégeztetett feladatok költségét is a cégvezetőnek kellene fizetnie, illetve a megfizetéséért a társaság többségi tulajdonosa kezesként felelne. Az egyszerűsített felszámolási eljárások költségét is a cégvezetőnek és cégtulajdonosnak kellene ezentúl állnia az állam helyett, ha az egyszerűsített eljárásra a könyvvezetés és nyilvántartások hiánya miatt kerül sor, vagy ha az előző három évben nem készítettek beszámolókat.
A csődtörvény eddig is lehetőséget adott rá - bár eddig nem alkalmazták -, hogy a felszámolóbiztos a bíróságtól kérje az ügyvezetési feladatokat ellátó személyek elmarasztalását, ha úgy látja, azok a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el. A törvénymódosítás most lehetővé tenné, hogy a keresetben pénzbeli biztosíték nyújtása is kérhető legyen az elmarasztalt vezetőtől a hitelezők követelésének teljesítésére. A biztosíték megfizetéséért a cégtulajdonos is kezesként felelne. (A törvénymódosítás pontosítja a felszámoló felelősségére vonatkozó szabályokat is, amelybe beletartozik, hogy köteles eljárásokat indítani, ha úgy látja, a felszámolást megelőzően vagyonkimentés történt a cégnél és az ezzel szembeni fellépéssel növelhető lenne a felszámolói vagyon.)
A vezetői felelősségre vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvényt is módosítanák, e szerint nem lehetne vezető tisztségviselő az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy többségi tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelések miatt a bíróság jogerősen megállapította, és a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. Az eltiltás ténye és mértéke ugyanakkor várhatóan még sok vitát generál majd a parlamentben is, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) bizonytalanságát is jól jelzi, hogy a csődtörvény módosító javaslatában öt év szerepel az eltiltásra vonatkozóan, míg a jogszabály indoklásában három év. A cégvezetők eltiltása viszont önmagában is kifogásolható lehet, hiszen nemrég a kartellező cégvezetők eltiltására vonatkozó versenytörvény-módosításról döntött úgy az Alkotmánybíróság, hogy az alkotmányellenes (Napi, 2009. február 24.).
Az eltiltást a hitelezők védelme érdekében nyilvánosságra is hoznák a jogalkotók: a cégbíróságoknak azt be kell jegyezniük, így a cégjegyzékből bárki értesülhetne arról, hogy a megszűnt cég vezető tisztségviselői és tulajdonosai eltiltás alatt állnak. (Természetesen az eltiltás lejárta után ezt az adatot véglegesen törölnék.) Cégbejegyzés vagy változásbejegyzés esetén pedig a vezető tisztségviselőknek, cégvezetőknek nyilatkozniuk kellene arról is, hogy nem állnak-e ilyen eltiltás alatt. (A cégbíróság ezt keresőprogram segítségével ellenőrizni fogja, és elutasítja a bejegyzést, ha eltiltás áll fenn.)
