Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Benyújtotta a parlamentnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosító javaslatát az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, amely a tervezetet honlapján (irm.gov.hu) is közzétette - ott a véleményezhető előterjesztések menüpont alatt április 10-éig lehet észrevételeket fűzni a készülő jogszabályhoz. A módosítás célja a sok tekintetben elavultnak tekinthető csődtörvény modernizálása: újraszabályozza a csődeljárást, gyorsítja az úgynevezett egyszerűsített felszámolási eljárás lebonyolítását, nagyobb nyilvánosságot biztosít az eljárásoknak, szigorúbb szankciókat vezet be a felszámolóval nem együttműködő, illetve csalárd cégvezetőkkel szemben.
Magyarországon az elmúlt években tízezernél több felszámolási eljárás indult évente, míg a cégek megmentését, reorganizációját szolgáló csődeljárásból körülbelül tíz kezdődött. A csődeljárás szabályainak változtatásával a jogalkotók elsődleges célja, hogy a csődeljárás az adós és a hitelezők számára egyaránt vonzóbbá váljon, megteremtse a vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját és ezáltal csökkenjen a felszámolási eljárások száma. Mindezek közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez, a hitelezőkkel való egyezségkötés pedig a hitelezők számára is biztosíthatja követelésük gyorsabb és a felszámolási eljáráshoz képest jóval nagyobb arányú kielégítését - áll a törvényjavaslatban.
Az egyik lényeges változás az lenne, hogy az adós társaság kérelmére a bíróság automatikusan - egy munkanapon belül - engedélyezi az ideiglenes fizetési haladékot, majd a kérelem jogszerűségének vizsgálata után, öt munkanapon belül elrendeli a csődeljárást, amely 80 napos fizetési moratóriumot biztosít az adós cégnek. (Ha ekkor felszámolási kérelem is érkezik az adós ellen, annak elbírálását a bíróság a csődeljárás lezárásáig felfüggeszti.) A bíróság hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki a társasághoz, aki a csődeljárás alatt felügyeli és ellenőrzi az adós tevékenységét, ellenjegyzi az új kötelezettségvállalásait, részt vesz a hitelezői követelések nyilvántartásba vételében és a velük folytatott tárgyalásokban. A vagyonfelügyelőket a felszámolók névjegyzékéből jelölik ki.
Az ideiglenes fizetési haladékról és a csődeljárás elrendeléséről szóló végzéseket a naponta frissülő online cégközlönyben kell közzétenni. A csődeljárásról szóló végzésnek tartalmaznia kell a hitelezőknek szóló felhívást is, hogy a céggel szemben fennálló követeléseiket a közzétételtől számított 30 napon, a csődeljárás kezdő időpontjától keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül jelentsék be az adósnak vagy a vagyonfelügyelőnek. A hitelezőket - a csődeljárás elrendelésétől számított öt munkanapon belül - az adósnak közvetlenül is értesítenie kell, illetve az ismeretlen hitelezők érdekében a követelések bejelentésére felhívást kell közzétennie országos napilapban és ha van, a honlapján is. A csődmoratórium alatt nem lehet az adóssal szemben igényeket érvényesíteni vagy azonnali beszedési megbízást benyújtani, ez az időszak ugyanis arra szolgál, hogy az adós és a hitelezők kidolgozzák az adósságrendezés feltételeit (megállapodhatnak például az adósságra vonatkozó engedményekről és fizetési könnyítésekről, a követelések átvállalásáról, a követelések fejében az adós szervezetben részesedés szerzéséről, a követelések megfizetéséért való kezességvállalásról és egyéb biztosítékokról, valamint az adós reorganizációs és veszteségcsökkentő programjának elfogadásáról). A moratóriumot, ha van remény az egyezségkötésre, legfeljebb egy évre lehet meghosszabbítani.
A csődegyezség megkötésének feltételei jóval kedvezőbbek lesznek az eddigieknél: a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban is a követelésarányosan számított többség már elegendő lesz az egyezséghez. Ha nincs jóváhagyás vagy az egyezség nem felel meg a törvényes feltételeknek, a bíróság megszünteti a csődeljárást és hivatalból megállapítja az adós fizetésképtelenségét. (Ha kérelmezték az adós felszámolását, akkor a bíróság elrendelheti azt.) Az egyezséget írásba kell foglalni, amelynek többek közt tartalmaznia kell a hitelezők által elfogadott adósságrendezési és újjászervezési programot, valamint a végrehajtás és ellenőrzés módját. A bíróság az egyezség jóváhagyásával befejezetté nyilvánítja a csődeljárást, amellyel a fizetési haladék is megszűnik, és elkezdődhet a csődegyezség végrehajtása.
