Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem mondott le arról a kormány, hogy a közbeszerzések rendszabályozásával próbálja visszaszorítani a körbetartozások mértékét a gazdaságban. A holnap beterjesztendő adócsomag részletesen tartalmazza a közbeszerzési eljárások szereplőinek feladatait és kötelezettségeit, ami lényegében lehetetlenné tenné, hogy megbízhatatlan vállalkozások a pénzükhöz jussanak tartozásaik megfizetése nélkül. A dolog szépséghibája csak az, hogy effélével már próbálkozott a kormány, éppen egy évvel ezelőtt.
Az elképzelés szerint egy vállalkozó csak akkor teljesítheti alvállalkozójával szemben a havi 200 ezer forintot meghaladó kifizetéseket, ha az alvállalkozó igazolni tudja: nincs köztartozása, behajthatatlan tartozása, nem áll felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás alatt. Ezt az alvállalkozó kétféleképpen igazolhatja: egyrészt elektronikus úton kérhet az adóhatóságtól egy együttes nemleges igazolást. Az igazolás a tényleges kifizetés időpontjában nem lehet harminc napnál régebbi. Ezt nem csak egyszer lehet felhasználni harminc nap alatt, amíg a dokumentum érvényes, több vállalkozásnak is be lehet mutatni. Nem kell ugyanakkor folyton az adóhatóság igazolását kérni - ha például a vállalkozó több közbeszerzés teljesítésében van jelen alvállalkozóként -, felvétetheti magát a köztartozásos minősített adatbázisba is. Ez egy újonnan bevezetendő lista, amelyet az adóhatóság fog kezelni, és azt tartalmazza, hogy az elmúlt hónap utolsó napján nem volt az érintett cégnek köztartozása, behajthatatlan tartozása és nem áll fizetésképtelenségi eljárás alatt. A lista előnye az igazoláshoz képest, hogy azt az adóhatóság rendszeresen, minden hónap 10-én frissíti, vagyis csak egyszer kell bejelentkeznie a vállalkozásnak, utána már automatikus lesz a rendszer. A fővállalkozónak csak meg kell néznie, hogy fenn van-e a listán partnere, és ha igen, akkor fizethet. Ha az alvállalkozóval problémák vannak, akkor a megbízónak kötelessége lesz visszatartani a kifizetést, ellenkező esetben akár rajta is behajthatják a tartozást. A visszatartás nem vonatkozhat az áfára, azzal mindenképpen el kell számolniuk a feleknek. Emellett a visszatartás csak arra az összegre vonatkozik, amekkorára a tartozás mértéke rúg. Vagyis ha a megbízás értéke 300 ezer forint, az alvállalkozó köztartozása pedig 200 ezer forint, akkor a fővállalkozó százezret kifizethet. Ugyanezt az eljárást kell alkalmazni akkor is, ha a szerződő felek kapcsolt vállalkozások: ebben az esetben az egyetemleges felelősség a kapcsolt vállalkozások mindegyikére érvényes, nem csak arra az egyre, amelyik a megállapodást kötötte.
Az igazoláskérési kötelezettség nemcsak a fő- és alvállalkozók közötti viszonyra alkalmazandó, hanem az ajánlatkérőre és a nyertes ajánlattevőre egyaránt. A különbség csak annyi, hogy az ajánlatkérőre nem vonatkozik a visszatartási kötelezettség és az egyetemleges felelősség sem. Utóbbi érthető is, hiszen ha egy állami tulajdonú társaság felelőssé volna tehető bármilyen köztartozás megfizetéséért, akkor egy teljesen biztos állami garanciát használhatnának ki az adósságban vergődő cégek: csak rá kell lőcsölni a felelősséget a megbízóra.
Kérdés persze, most sikeres lesz-e ez a szigorú kifizetési rendszer a közbeszerzéseknél. Tavaly ugyanis hiába találta ki szinte ugyanezt a szisztémát - akkor százezer forint kifizetésre vonatkozóan - a kormány, a március elsejei hatálybalépés hatalmas elégedetlenséget szült. Alapvető kifogás volt például, hogy miért kell egy vállalkozásnak adóbehajtási feladatokat ellátnia. Az egyéb eljárásbeli problémák miatt később szeptemberre halasztották a jogszabály hatálybalépését, ám végül inkább elálltak ettől.
