Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tárgyalásos formában lebonyolított közbeszerzési eljárások dominanciáját negatív jelenségnek tartja a Közbeszerzések Tanácsa (KT) - tavaly darabszám szerint az összes eljárás 36 százalékát (1236-ot), míg értékben 61 százalékát (930 milliárd forintot) tették ki ezen eljárások - és alkalmazási lehetőségük áttekintését javasolja - derül ki a szervezet Országgyűlés számára készített beszámolójából. Ezzel szemben a teljes nyilvánosságot biztosító nyílt eljárások összértéke (458 milliárd forint) az összes eljárást tekintve 30 százalékra csökkent. A KT szerint ez azt jelzi, hogy az ajánlatkérők a nagyobb értékű építési beruházásaikat és szolgáltatásmegrendeléseiket tárgyalásos formában bonyolítják le. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a tárgyalásos formát nemcsak akkor alkalmazzák az ajánlatkérők, amikor annak törvényi feltételei valóban fennállnak, hanem általánosságban akkor, amikor nagy értékű szerződést kívánnak kötni.
Az egy eljárásra jutó átlagos közbeszerzési érték 100 millió forinttal, 441 millióra növekedett 2007-ben, ami szintén a tárgyalásos eljárásoknak köszönhető - esetükben az ajánlatkérők egy eljáráson átlagosan 752 millió forint elköltéséről döntöttek. A nagy értékű építési beruházásoknál rendre tárgyalásos formát választanak a kiírók: a közösségi értékhatárt meghaladó, tárgyalásos formában lebonyolított mindössze 22 építési beruházás értéke 427 milliárd forintot tett ki tavaly, ami a teljes közbeszerzés 28 százalékának felel meg; az átlagos beszerzési érték pedig kiugróan magas, 19,5 milliárd forint/eljárás volt. Az egy eljárásra jutó átlagos érték - az elmúlt években tapasztalt növekedési ütem mellett - a KT szerint idén elérheti a félmilliárd forintot, ami feltűnően nagy összeg. Ebből a koncentrációból az a következtetés vonható le, hogy az ajánlatkérők egyrészt igyekeznek közbeszerzéseiket "egy füst alatt", egy eljárás keretében lebonyolítani, másrészt a nagyberuházások dominanciája tovább erősödik a magyarországi közbeszerzési piacon. Ez kedvezőtlenül érinti a kis- és középvállalkozásokat (amelyek érthető módon nem tudnak eséllyel pályázni a nagy értékű beruházások megvalósítására), valamint a korrupció esélyét is növeli, hiszen a kisebb számú, de jelentős értékű beszerzésre kiírt eljárás eredményét egyszerűbb befolyásolni, mint ha az ajánlatkérők beszerzéseiket több, ám kisebb értékű eljárás keretében valósítanák meg. A KT szerint azért sem szerencsés a nagy értékű beszerzéseket tárgyalásos eljárás keretében lefolytatni, mert ez az eljárástípus csak korlátozott nyilvánosságot biztosít. Az ajánlatkérők számára nagyobb lehetőség nyílik olyan visszaélésekre, amelyek nehezen vagy egyáltalán nem felderíthetők.
