A felsőoktatási kollégiumberuházási programban a projektek kivitelezése és működtetése - a korábbinál alacsonyabb üzemeltetési ráfordítások, a minőségi színvonal növekedése és a teljes kapacitáskihasználtság alapján - rövid távon eredményes, gazdaságos és hatékony - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) most publikált jelentése. Hosszú távon viszont a bérleti-szolgáltatási díj mértéke az ennek alakulására ható kockázati tényezők miatt - forintárfolyam, közüzemi díjak, kollégiumi és lakhatási normatíva, a hallgatói létszám alakulása, állami tulajdonba vételnél a maradványérték meghatározása - a program gazdaságossága még nem ítélhető meg.
Az ÁSZ a köz- és magánszféra együttműködésével (ppp) megvalósuló beruházási programon belül 9 felsőoktatási intézménynél 7 új diákotthon építését és 18 kollégium rekonstrukcióját vizsgálta. A fejlesztéseket költségvetési forrás hiányában ppp-konstrukcióban valósítják meg - bár a számvevők szerint a megvalósítás hiányos, hiszen előzetesen nem álltak rendelkezésre regionális oktatáspolitikai tervek, demográfiai előrejelzések, és még ma is hiányzik a ppp lebonyolítását rögzítő egységes állami eljárásrend, valamint a projektek gazdaságosságának megállapítását szolgáló számítás módszertana.
A jelentés megállapítja, hogy a programban részt vevő intézményeknél a közbeszerzési eljárások lebonyolítása szabályszerűen és az oktatási tárca jóváhagyásával történt. A eljárások típusa valamennyi esetben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás volt. Ez indokolt volt, mivel a beszerzések több szerződéstípus elemeit vegyítik, ezért a feltételek egyértelmű meghatározásához, a legelőnyösebb konstrukció kialakításához tárgyalási folyamat szükséges - vélik az ÁSZ szakértői, akik szerint a versenyfeltételek az intézményeknél biztosítottak voltak, de ahol csak egy jelentkező volt (Budapesti Corvinus Egyetem, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola rekonstrukciói), nem alakulhatott ki versenyhelyzet. A közbeszerzések 80 százaléka (8 eljárás) esetében már az első kiírás eredményesen zárult, egy esetben ismételt eljárás hozott eredményt, egy pedig eredménytelen volt.
A beruházási program ugyanakkor a tervezett 2004-2006 közötti időszakhoz képest késedelmesen és részlegesen teljesült - állapítja meg az ÁSZ. A mostani állapot alapján a diákotthon-építési program 58 százalékban, a kollégiumrekonstrukciós program 94 százalékban valósul meg 2009 végéig. Rossz hír a diákoknak, hogy - a számvevők helyszíni ellenőrzésének zárásakor - a kollégiumi férőhelyek száma 1217-tel volt kevesebb a 2004-es induló helyzethez képest, a rekonstrukciós korszerűsítések miatt. A büdzsé számára ugyanakkor jó hír, hogy a KSH előzetes véleménye szerint teljesül a programok államháztartáson kívüli elszámolhatósága, azaz a magánszektor beruházásának számítanak. A befejezett diákotthon-építési projekteknél hosszú távon - a jellemzően húszéves futamidő végén - a szolgáltatásvásárlás jelenértéke több mint kétszerese, nominálértéke közel három és félszerese a nettó bekerülési költségeknek.
