Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az állami jogérvényesítés korszerűsítésének jegyében a közbeszerzési törvényt is módosítják. A módosítási javaslat decemberben kerül a kormány, ezt követően a parlament elé, így elfogadása a tavaszi ülésszakban várható - tudta meg lapunk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól (IRM). A változtatások célja egyrészt a közbeszerzési jogorvoslati rendszer átalakítása, hogy gyorsabbá, hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék a jogorvoslati eljárásokat. Ennek részeként - az új uniós közbeszerzési irányelvnek megfelelően - a jelenlegi 8 napos szerződéskötési moratórium legalább 10 vagy 15 napra növekedne, attól függően, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró döntésről szóló értesítést faxon, elektronikusan vagy más módon juttatják el a részvevőknek. A moratórium ugyanakkor tovább növekedhet a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálatának idejével, ha a szerződéskötést korábban, ideiglenes intézkedésként - amiről a kérelem kézhezvételétől számított három napon belül döntenie kell - megtiltotta.
A jogorvoslati rendszer korszerűsítését szolgálja a bírósági felülvizsgálat szabályainak változtatása is. A Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartozó közigazgatási perek kiemelt eljárásai közé tartoznának a közbeszerzési ügyek is, a versenyjogi, az adózási, a bank- és tőkepiaci, az energetikai határozatok elleni ügyek mellett. Ezekben a perekben az eljárás gyorsítása érdekében a bíróság és a felek nyilatkozatait, határozatait elektronikus okirat formájában továbbítanák.
Az elképzelések között szerepel egy új jogorvoslati alternatíva is, amely kiválthatná - és gyorsabb is lenne - az állami igazságszolgáltatást: a felek a Közbeszerzési Döntőbizottság helyett választott bíróságon rendezhetnék vitás ügyeiket. A lehetőség egyelőre azonban csak az EU forrásaiból megvalósuló közbeszerzési eléjárásokkal kapcsolatos jogvitákra vonatkozna. Ezt kizárólag önként, együttes és egybehangzó akarattal vehetnék igénybe a felek. A választott bíróság a Közbeszerzések Tanácsa vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működne. Mivel a választott bírósági eljárás nem közigazgatási per, így a bíróság közigazgatási szankciókat sem alkalmazhatna: nem szabhatna ki bírságot vagy tilthatná el az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásokon való indulástól. A választott bíróság a közbeszerzési eljárás során hozott döntés jogszerűségének tárgyában kialakult vitákban dönthetne, amibe beletartozna a közbeszerzés nyomán már megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítása is. A választott bíróság eljárása nyilvános lenne, az ítélete ellen nem lehetne fellebbezni, és legalább háromtagú bírói tanácsban járna el.
A törvénymódosítás érinti az üzleti titokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is, amivel a versenyeztetés nyilvánosságát növelnék és ezáltal átláthatóbbá tennék a közpénzek felhasználását - derül ki az IRM lapunknak adott tájékoztatásából. A tervezett módosítás további célja, hogy kiigazítsa azokat a közbeszerzési rendelkezéseket is, amelyek "nem teljesen egyértelműek, alkalmazásuk nehézkes, emiatt az EU-források hatékonyabb felhasználását akadályozzák". A változtatási javaslatok érintik például a hiánypótlási rendelkezéseket, a más szervezet erőforrásának igénybevételére vonatkozó előírásokat vagy a tárgyalási szabályokat.
