Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy többfunkciós – a nemzetközi sportesemények mellett kulturális rendezvények és konferenciák befogadására alkalmas –, legalább 4550 fős, több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű csarnokot építtet Veszprém. A beruházást az önkormányzat közvetett, kisebbségi tulajdonában lévő Multicsarnok Kft. (korábbi nevén Közép-Pannon-Ingatlan Kft.) valósítja meg az MKB Banktól felvett 4,5 milliárd forintos hitelből.
A város mintegy két évtizede tervezi a csarnok építését, amit eddig főként a forráshiány akadályozott meg. Az előző, szabaddemokrata–szocialista városvezetés 2004-ben döntött arról, hogy a kormány Sport XXI. Létesítményfejlesztési Programjának keretében magántőke bevonásával (ppp-konstrukcióban) valósítja meg a beruházást. A tizenöt éves szolgáltatásvásárlásra 2005-ben kiírt közbeszerzési eljárás nyomán csak az osztrák Porr AG, az UBM AG és a Viadom Rt. alkotta konzorcium nyújtott be érvényes ajánlatot, ők 15,1 milliárd forintért vállalták volna az építést és üzemeltetést. Ezt az önkormányzat drágállotta és nem fogadta el, majd úgy határozott, hogy a csarnok az érdekeltségébe tartozó Veszprém Városfejlesztési és Befektetési Zrt. beruházásában, a város által 395 millió forintért e célra vásárolt nyolchektáros területen valósuljon meg. A Veszprém Zrt. tartós használatba kapta a földterületet. Hogy ne kelljen elhúzódó közbeszerzési eljárást kiírni az építésre, gondoskodtak arról, hogy a lebonyolításra kiszemelt, még Közép-Pannon-Ingatlan néven működő kft.-ben a Veszprém Zrt. kisebbségbe kerüljön. Ebben ma is 50 százalékot meghaladó szavazati joggal a szegedi székhelyű, négy magánszemély tulajdonában lévő Ciklon Festék és Vegyiáru Kft. rendelkezik, valamint tulajdonos még benne a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.
A csarnok kivitelezésére veszprémi cégekkel, valamint a celjei csarnokot is építő horvát Mia Gradnja d.o.o.-val kötöttek megállapodásokat. Az üzemeltetésre 2006 augusztusában egy újabb közbeszerzési eljárást írtak ki, az előző, ppp-s eljáráshoz hasonló paraméterekkel: 15 évre vásároltak volna szolgáltatást egy Veszprém közigazgatási határán belül lévő, több mint 4500 fős csarnok üzemeltetőjétől, évi 600 millió forint keretösszegig. A város a teljes üzemidőre igényt tartott volna, de az üzemeltetőnek egyéb hasznosítási lehetőségeket is lehetővé tettek, amivel csökkent volna a szolgáltatási díj. A futamidő végén a magáncégtől jelképes 10 euró plusz áfáért vásárolták volna meg a létesítményt. A közbeszerzés kimenetele nem lett volna kétséges, ám az októberi önkormányzati választás után a jobboldal került többségbe a város vezetésében. Az SZDSZ-es Dióssy Lászlót a fideszes Debreczenyi János követte a polgármesteri székben. A szolgáltatásvásárlásra kiírt közbeszerzést hivatalosan november 27-én nyilvánították eredménytelennek, mondván: a két jelentkező egyike sem tett ajánlatot.
Az új városvezetés ezt követően áttekintette a csarnok megvalósításának modelljét. Számításaik szerint a ppp-szerű konstrukciók legnagyobb hátulütője, hogy a szolgáltatás díját áfafizetési kötelezettség is terheli, így a 600 millió forintot alapul véve még 100 milliós áfakiadással is számolniuk kell. További problémát jelenthet, hogy a futamidő végén még a létesítmény jelképes összegen való megvásárlása esetén is az APEH-nek a mindenkori forgalmi érték után kell majd áfát fizetniük, ami milliárdos tételt jelentene. Több lízingkonstrukciót is górcső alá vett az önkormányzat: szakértőik szerint ezek összességében nem eredményeznének megtakarítást, nem egyértelmű az áfa-visszaigénylés lehetősége sem, valamint a bérbeadás mellett a szolgáltatásvásárlásra közbeszerzést is ki kellene írniuk, akár évente. Az önkormányzat így a harmadik vizsgált modell mellett döntött: egy olyan céget vásárol meg 15 év alatt, amelynek tulajdonában van a csarnok és megfelel a város elvárásainak. Az üzletrészvásárlás legnagyobb vonzereje, hogy tárgyiadó-mentes, így számításaik szerint ha a város igényeinek megfelelő csarnokot 4,5 milliárd forintért megépítő cégben évi 300 millió forintért üzletrészt vásárol az önkormányzat, továbbá évente 220 millió forintért szolgáltatást vásárol a működtetésre vonatkozóan (ez áfával együtt 262 millió), akkor összesen 564 millió forint kiadással számolhatnak évente, ami a korábban tervezett összeg nél 6 százalékkal kevesebb.
Az előző városvezetés által elkezdett építési munkákat júniusban, mintegy hét hónapos szünet után folytatta a ma már Multicsarnok néven működő beruházó cég. A munkák azért álltak, mert az őszi kampányban az előző vezetés mindenképpen el akarta kezdeni a kivitelezést, csak a munkák közben mégsem kapták meg az építési engedélyeket, ezek hiányában viszont az új városvezetés leállíttatta az építkezést a hiányosságok pótlásáig. Az építés újraindult – a Multicsarnok által felvett 4,5 milliárdos hitelből – és jelenleg is folyik, várhatóan 2008. május végén fejeződik be – mondta lapunknak Sturcz Mihály, a Multicsarnok ügyvezetője. Az átadást 2008. június 7-ére tervezik. Az ügyvezető szerint a tavalyi engedély nélküli építésért a Multicsarnoknak semmilyen bírságot nem kellett fizetnie.
Debreczenyi János egy korábbi bejelentése szerint az építési hatóság csaknem 29 millió forint bírságot szabott ki a szabálytalan építkezés miatt; a felelősség megállapítására a polgármester vizsgálatot indított. Debreczenyi szerint a városnak a közvetett érdekeltségébe tartozó Multicsarnok 15 éves hitele évente 520-540 millió forintos kiadást jelent. (A Multicsarnokban kisebbségi tulajdonos Veszprém Zrt. feladatait közben, július 1-jétől a szintén az önkormányzat érdekeltségébe tartozó VKSZ [Veszprémi Közüzemi Szolgáltató] Zrt. vette át.) Az önkormányzat július 19-én megjelentette szolgáltatásvásárlási közbeszerzési felhívását: az előzetes terveknek megfelelően évi nettó 220 millió forint keretösszegben keres olyan vállalkozást, amely Veszprém közigazgatási határán belül üzemeltet vagy fog üzemeltetni egy legalább 4500 fős, minimum 10 ezer négyzetméteres, többfunkciós létesítményt. Ezen tehát a Multicsarnok, illetve a VKSZ lehet a befutó, amit az is valószínűsít, hogy az üzemeltetésre vonatkozó terveit a VKSZ-nek szeptemberre kell kidolgoznia az önkormányzat számára.
