Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar közbeszerzési szabályozás és gyakorlat általában semmivel sem marad el más uniós országokétól, azonban az új uniós irányelvekben foglaltak meghonosításában jelentős hiányosságok vannak – állapította meg a Közbeszerzések Tanácsa (KT) a most elkészült, a parlament számára készített 2006-os beszámolójában. Elsősorban az elektronikus technikák közbeszerzési eljárásokban való elterjesztésében van elmaradásban Magyarország – még a többi kelet-közép-európai országhoz képest is. Ami azért is sajnálatos, mert e technikák a közbeszerzések átláthatóságának javításához is hozzájárulhatnának. A magyar közbeszerzési törvény ugyan lehetőséget ad az elektronikus eszközök segítségével lebonyolítandó dinamikus beszerzési rendszer és e-árlejtés alkalmazására, azonban a gyakorlatban – a részletes szabályokról szóló végrehajtási rendelet hiányában – erre továbbra sincs mód. A környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítésére is lehetőség van Magyarországon 2006. január 15-től, azonban alkalmazásukra tavaly még nem igazán került sor. A KT-hoz nem érkezett ezekkel kapcsolatban megkeresés, és az alkalmazás gyakorisága sem mutatható ki statisztikájában. A zöld közbeszerzési akcióterv kidolgozása ugyan elkezdődött tavaly, de még nem készült el. A terv célja a környezetbarát közbeszerzések előmozdítása lenne; középtávon a központosított közbeszerzés keretében beszerzett néhány kiemelt termék- és szolgáltatáscsoport (például járművásárlás és flottakezelés) esetében írnák elő kötelezően, míg az önkormányzatok közbeszerzéseiben ajánlottan a zöld szempontok alkalmazását.
A KT szerint a közbeszerzések reformja nemcsak az elektronikus, a zöld és a szociális szempontok (az utóbbira 2007-től az úgynevezett védett foglalkoztatók számára fenntartott szerződések pályáztatása útján van lehetőség – NAPI Gazdaság, 2006. november 23., 9. oldal) érvényesítése terén szükséges, hanem olyan új területen is, mint a kutatás-fejlesztés előmozdítása a közbeszerzések révén. A tanács ugyanakkor lát lehetőséget arra, hogy némileg egyszerűsödjön a hazai szabályozás, mégpedig a nemzeti és az egyszerű eljárásrend összevonásával.
A közbeszerzések terén nem hagyható figyelmen kívül a korrupció sem. Az OECD idei tanulmánya szerint (amely magyarul is elérhető lesz a KT honlapján) a cégek a közbeszerzéseket tekintik azon kormányzati tevékenységnek, amely az összes közül a legérzékenyebben ki van téve a korrupció veszélyének. (Az OECD-országok nemzetközi cégeinél a vesztegetés sokkal gyakoribb a közbeszerzésekben, mint a közszolgáltatások, az adózás vagy az igazságszolgáltatás területén.) A közbeszerzés és a korrupció kapcsolatára vonatkozó adatokkal a KT tavaly sem rendelkezett, így úgy döntött, hogy a korrupció nagyságának, jellemzőinek felmérésére, illetve az érzékeny területek és kiskapuk beazonosítása érdekében egy kutatást készít. A közbeszerzések ajánlatkérőinek és ajánlattevőinek széles körű bevonásával készülő kutatás úttörő jellegű lesz, hiszen ilyen felmérést még egyik uniós közbeszerzési szervezet sem készített.
