Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A körbetartozás elleni törvénycsomag minden elemén látszik a jó szándék, ám a konkrét intézkedések nem hoznak majd érdemi javulást – véli Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezetője. A szakember szerint a csődtörvény módosítása nem hagy érdemi nyomokat a magyar vállalkozások életében, tekintve, hogy tavaly csak 25 csődeljárásra került sor, míg az idén az első hat hónapban a 9390 fizetésképtelenségi eljárásból mindössze 14 esetben folytattak-folytatnak csődeljárást. A szabályozás egy része ugyanakkor a felszámolásoknál is használható, ám épp ez az a pont, amely a legnagyobb kockázatot hordozza. Az új szabály szerint az adós számára lezárul a teljesítés vitatásának lehetősége azt követően, ha a hitelező felszólítja őt a fizetésre. Szabo szerint ez veszélyes precedenst teremt, hiszen a hitelező ezután azonnal felszámolást kezdeményezhet, anélkül hogy bíróság előtt bizonyítania kellene, hogy ténylegesen szállított vagy szolgáltatott-e. A megoldás nem tehermentesíti a bíróságokat, mivel ezt követően az adós – aki extrém esetben csak úgy tudja elkerülni a felszámolást, ha fizet az alaptalan követelésre is – a későbbiekben csak peres úton tudja visszakövetelni pénzét. Arról nem is beszélve, hogy a jogszabály ezt a fegyvert az adós számára is használhatóvá teszi, és így megindulhat a számla–ellenszámla csata.
A Coface szakembere szerint furcsa, hogy a legkevésbé hatékony eszköz kapta a legnagyobb publicitást. A Polgári törvénykönyv azon új szabálya, amely az építési vállalkozóknak jelzálog-bejegyzési jogot ad arra az ingatlanra, amelyen az építési-szerelési munkát végzik, abszolút használhatatlan. Ma, amikor az építkezések 90-95 százaléka banki hitelből valósul meg, az építtető jelzálogjoga lényegében csak a harmadik lehet a sorban: az első két helyre a projektet finanszírozó bank, illetve a lakást megvásárló magánszemély bejegyzése kerül. Így kérdés, hogy nem fizetés esetén kivel szemben lehet majd a jelzálogjogot érvényesíteni – mert aligha hihető, hogy a lakást törvényesen megvásárló magánszemélyt fosztanák meg jogos tulajdonától a beruházó nem fizetése miatt. Külön kérdés az is, hogy ha a lakás még nincs értékesítve, beleegyezik-e a vásárló magánszemély (és a bankja) abba, hogy a számára ismeretlen, nem szerződési viszonyban álló személyek vagy cégek jelzáloggal rendelkezzenek az ő újonnan vett lakására.
