Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament hétfői ülésén szavazott a körbetartozások visszaszorítását célzó törvényjavaslat módosító indítványairól. A képviselők elfogadták azt a szakmai szervezetek és a kormány által is támogatott indítványt, amely szerint az építési szerződés alapján építési-szerelési munkát végző vállalkozó kötelezően jelzálogjogot „kap” a megrendelő ingatlanára – ahol a munkavégzés történik –, a vállalkozói díj mértékéig. Ez biztosítaná a jogalkotók szerint például azt, hogy a megrendelő ne tudjon mindaddig szabadon rendelkezni az ingatlannal, amíg a vállalkozó részére járó díjat ki nem fizette. Az igényérvényesítéshez a vállalkozói szerződésen kívül az szükséges, hogy a zálogjogot a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztesse. A kormány eredeti javaslata még – a szerződési szabadságra hivatkozva – az ettől eltérő rendelkezést is megengedte volna, így a vállalkozó le is mondhatott volna a jelzálogjogáról.
A Polgári törvénykönyv jelzálogjogra vonatkozó változtatásán kívül a törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló, valamint a közbeszerzési törvényt módosítja. A jogszabályt a parlament utolsó nyári ülésén, június 25-én fogadja el, és a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba (NAPI Gazdaság, 2007. június 12., 3. oldal). Így rendelkezéseit az ezután lefolytatott közbeszerzési eljárások nyomán kötött szerződésekre, illetve azok teljesítésére kell alkalmazni.
A képviselők nem szavazták meg ugyanakkor azt az indítványt, amely egy korábbi szabályt emelt volna vissza a közbeszerzési törvénybe: csak akkor indíthatna az ajánlatkérő közbeszerzést, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító fedezettel, illetve az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. A jogalkotók érvelése szerint ugyanis az ajánlatkérő költségvetési szervek és önkormányzatok esetében az államháztartásról szóló törvény (áht) már tartalmazza a fedezetre vonatkozó rendelkezéseket, ezért azok megismétlése felesleges lenne a közbeszerzési törvényben. (Az áht ugyanis előírja, hogy hogyan tervezzék meg a költségvetésüket, és hogy csak arra vállalhatnak kötelezettséget, amit a költségvetésük kiadási elő-irányzatként tartalmaz.)
A közbeszerzésekről szóló törvény módosítása 15 napos határidőt határoz meg az ajánlatkérőnek arra, hogy nyilatkozzon: elfogadja-e az ajánlattevő vállalkozó teljesítését vagy megtagadja azt. Ezzel a jogalkotók szerint megszűnik az a bizonytalanság, hogy a vállalkozó nem tudja, teljesítését elfogadták-e, és hogy mikor nyújthat be számlát a megrendelőnek. A teljesítés elfogadását vagy annak megtagadását az ajánlatkérőnek közzé kell tennie saját honlapján (ha van), valamint a kifizetés tényleges dátumát is, hogy erről az alvállalkozók is értesüljenek. Így a fővállalkozó nem hivatkozhatna arra, hogy azért nem fizet, mert őt sem fizették még ki.
Lényeges változást hozhat a fővállalkozó és alvállalkozóinak viszonyában a közbeszerzési törvény azon módosítása, amely szerint a fővállalkozónak az alvállalkozó felé szerződésben vállalnia kell (mint ahogyan a megrendelőnek a fővállalkozó felé is) a teljesítés elismerésére és a fizetésre vonatkozó rendelkezések betartását is. A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés ugyanakkor ezután nem tartalmazhat olyan kikötést, amely a szerződésszegés polgári törvénykönyvbeli jogkövetkezményeit kizárja vagy korlátozza, illetve kedvezőtlenebbé teszi a késedelmi kamat számítására irányadó rendelkezéseket.
A csődtörvényt érintő leglényegesebb változás, hogy ezután a fizetési határidő és az azt követő 15 nap lejártát követően a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet az adós ellen. Az írásos fizetési felszólítás kézhezvétele után pedig már nem vitathatja a követelést az adós, mindenképpen fizetnie kell, ha nem, akkor megindítható ellene a felszámolás. A fizetés azonban nem jelenti a tartozás elismerését, az adós később polgári perben visszakövetelheti a kifizetett összeget.
