Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elkészítette a vállalkozói körbetartozások mérséklése érdekében tervezett intézkedésekről szóló javaslatát az erre létrehozott építésgazdasági munkacsoport. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) vezetésével felállított munkacsoportnak a tárcákon kívül 14 szakmai és érdekképviseleti szervezet, valamint a Közbeszerzések Tanácsa, az MNB, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője és az adatvédelmi biztos a tagja. A javaslat még közigazgatási és szakmai egyeztetés alatt áll. Az biztosnak tűnik, hogy az országgyűlés által megszabott március 31-i határidőt – eddig kellene a kormánynak benyújtania a parlamentnek a szükséges törvényi szabályozás megalkotásáról szóló javaslatát – nem tudják tartani, a legkorábban április közepén kerülhet az előterjesztés a kormány, majd pedig a parlament elé – tudta meg lapunk az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól. Amennyiben májusban elfogadják, május közepétől lépne hatályba, így rendelkezéseit az ezt követően indított közbeszerzésekre és felszámolásokra kellene alkalmazni. Tehát ezzel csak az új tartozások kialakulásának lehetőségét csökkentenék.
A javaslat komplexen, a folyamatban lévő, az országgyűlés által már tárgyalt jogszabály-módosításokra alapozva a csőd-, a közbeszerzési és a polgári törvénykönyvről szóló törvények módosításával, valamint más, hosszabb távú megvalósítást igénylő, 2007–2008-ban kidolgozni tervezett intézkedésekkel próbálja mérsékelni a körbetartozásokat. (Az utóbbiak között szerepel egy új, az egyéni cégről és az egyéni vállalkozásokról szóló törvény megalkotása is, amely lehetőséget adna az egyéni vállalkozónak, hogy átalakítsa vállalkozását egyéni céggé, így a jelenleginél kiszámíthatóbb feltételek mellett működhetne.)
A közbeszerzési törvénybe visszakerülne az a passzus, amely a jogszabály 2004-es, uniós jogharmonizációs célú módosítása előtt már benne volt, így ezután is csak akkor jelentethetné meg az ajánlatkérő a közbeszerzési felhívását, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére fog állni. Erről az ajánlati felhívásban nyilatkoznia is kell.
Ezután a közbeszerzési szerződéseket – mivel azok nyilvánosak, tartalmuk közérdekű adatnak minősül – a megkötésük után közzé kellene tenni az ajánlatkérők (a klasszikus ajánlatkérők közé tartozó költségvetési szervek) honlapján. Szintén meg kellene jelentetni a szervezetek honlapján az ajánlattevő teljesítésének időpontját, valamint a kifizetés időpontját is, hogy ezekről értesüljenek a szerződéses láncolat tagjai, az alvállalkozók és azok teljesítési segédei is. A tervezet 15 napos határidőt határoz meg az ajánlatkérőnek arra, hogy a szerződés teljesítéséről igazolást adjon ki az ajánlattevőnek (miután kézhez vette az ajánlattevő teljesítésről szóló értesítését) vagy megtagadja az igazolás kiadását. A teljesítési igazolás határidőben történő kiadásával kapcsolatos jogvita elbírálása a Közbeszerzési Döntőbizottság feladata lesz. A szerződés módosításáról és teljesítéséről szóló, Közbeszerzési Értesítőben közzétett hirdetményekben ezután a kifizetésekről, illetve a részfizetésekről is be kellene számolniuk az ajánlatkérőknek.
A javaslat szerint a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amely a szerződésszegés polgári törvénykönyvbeli jogkövetkezményeit kizárja vagy korlátozza, valamint amely kedvezőtlenebbé teszi a késedelmi kamat számítására irányadó rendelkezéseket.
