Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az EU-csatlakozással ma már valamennyi – otthon karámban vagy ménesben tartott – hat hónapnál idősebb ló tulajdonosának kötelező kiváltani a lóútlevelet, azonban az illetékes Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) eddig a mintegy 80 ezres állományból csak 24 ezer ló számára állította ki ezt a hatósági bizonyítványt – mondta lapunknak Pataki Balázs, az OMMI lótenyésztési osztályvezető-helyettese. Elsősorban a lótenyésztők, a verseny- és hobbilótartók váltották ki. Nevében útlevél, azonban a nyilvántartás szempontjából a korábbi marhalevélnek felel meg a bizonyítvány. Ezzel nemcsak szabadon szállítható a kontinensen a ló, hanem a belföldi szállításhoz, a versenyeken, vásárokon, rendezvényeken való részvételhez, a támogatások igénybevételéhez, az állat-egészségügyi ellátáshoz, sőt a levágáshoz is szükséges a lóútlevél. A magyarországi állomány száma csak becsülhető, mivel – Nyugat-Európától eltérően – nálunk még mindig sok az azonosítatlan ló – tette hozzá Pataki. Az egységes nemzetközi szabályozást elsősorban – mint más állatfajok esetében – a járványvédelmi és élelmiszer-biztonsági szempontok indokolják. Az OMMI a Magyar Lótenyésztők és Lovasszervezetek Szövetségének központi nyilvántartó adatbázisa (EMÁR) alapján állítja ki a lóútlevelet (a borítója sötétzöld színű), ennek első része tartalmazza a ló egyedi azonosítóját, nevét, származási adatait, szín- és jegyleírását, a versenylovaknál az elért eredményeket is, az egészségügyi részben pedig az ellenőrzéseket, oltásokat és gyógyszeres kezeléseket rögzítik. A lótulajdonos adatait egy betétlap tartalmazza. Az útlevélben a tulajdonosnak arról is kell nyilatkoznia, hogy a vágásra szánt ló húsa alkalmas-e a fogyasztásra. (Magyarországon nincs hagyománya a lóhúsfogyasztásnak, az állatok szinte kizárólagos felvevőpiaca Olaszország.) Egy lóútlevél kiállítása – postaköltséggel – 6500 forintba, a származási lappal kiegészített pedig 10 ezer forintba kerül.
