A Magyarország európai uniós csatlakozása óta hatályban lévő közbeszerzési törvény módosításáról szóló új jogszabály az Igazságügyi Minisztérium (IM) szerint várhatóan 2006. január közepétől lép hatályba. A törvény tervezetét a tárca kiküldte az államigazgatási szerveknek, az érintett társadalmi és érdekképviseleteknek véleményezésre, s hamarosan elérhető lesz az IM honlapján is. A javaslat október közepén kerülhet a kormány elé, a parlament még decemberben elfogadhatja.
A módosítást két új közösségi közbeszerzési irányelv magyarországi átvétele, valamint a közbeszerzési törvény életbe lépése óta eltelt időszak tapasztalatai indokolják. Az IM várakozásai szerint a változtatásokkal az eljárások lebonyolítása egyszerűbbé, rugalmasabbá válik, s az igazolási módok könnyítésével az eljárásokon való részvétel költségei is csökkenhetnek.
Az uniós jogharmonizációval új intézményeket vezetnek be, ezeket alkalmazni nem kötelező, lehetőségként választhatók. A versenypárbeszéd lehetőséget ad arra, hogy a kiíró a kiválasztott alkalmas jelentkezőkkel konzultálva határozza meg beszerzési igényét, majd a feltételek tisztázása után kerülhet sor a végső ajánlattételre. A dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlatkérő kizárólag elektronikus eszközöket alkalmazhat az eljárás lebonyolítása során a szerződés aláírásáig. A beszerző által felállított rendszerbe az úgynevezett előzetes ajánlattétellel lehet bekerülni (jellemzően négy évre). A konkrét beszerzés előtt a kiírónak hirdetményt kell közzétennie a rendszerben, majd ajánlattételi felhívást küldenie a résztvevőknek, akik módosíthatják korábbi (előzetes) ajánlatukat. A megfelelő informatikai háttér megteremtése érdekében ez a rendelkezés csak 2007-től lépne hatályba. Lehetőség lesz az elektronikus árverésre is, amelyet a dinamikus beszerzési rendszerhez hasonlóan kormányrendeletben szabályoznak majd. A keretmegállapodást kiterjesztik közösségi szinten az úgynevezett klasszikus ajánlattevőkre is.
Jelentősen nőnek az egyszerű közbeszerzések értékhatárai árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén: 2 millióról 8 millió forintra. Az emelést elsősorban az eljárás lebonyolításának költségei indokolják, mert ez például az önkormányzatok számára aránytalanul magas volt a beszerzés értékéhez viszonyítva – mondta lapunknak Gadó Gábor, az IM helyettes államtitkára. Az egyszerű közbeszerzést érintő lényeges változás még, hogy a támogatásból megvalósuló árubeszerzésre és szolgáltatásvásárlásra nem kellene egyszerű eljárást lebonyolítani, csak építési beruházásra vonatkozóan. Az egyszerű eljárásokat a jövőben nem kellene előzetesen meghirdetni a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az ajánlatkérő közvetlenül megküldheti felhívását az ajánlattevőknek, s az ajánlatokat akkor is fel lehetne bontani, ha első kísérletre nem érkezik be három.
Az ingatlanbeszerzéseknél is jelentős változás várható: a javaslat egyik változata szerint az ingatlanbeszerzések teljesen kikerülnének a közbeszerzési törvény hatálya alól, ám ezek eredményéről továbbra is hirdetményt kellene megjelentetni. A másik alternatíva szerint az ingatlan tulajdonjogának, a használatára vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére a továbbiakban is kell közbeszerzést kiírni a klasszikus beszerzőknek, de ezen jogok versenytárgyaláson való megszerzése, a kisajátítást megelőző ingatlanvétel és az ingatlancsere mentesülne a közbeszerzés alól.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetősége bővül: árubeszerzés esetén akkor is választható, ha a vásárlás kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn (például fizetésképtelenségi eljárás, bírósági végrehajtás során). A gyorsított eljárás alkalmazásának feltételei is enyhülnek: rendkívüli sürgősség helyett sürgősség esetén is, s ez, az eddigiektől eltérően, az ajánlatkérő mulasztásából is bekövetkezhet.
A törvény a jövőben lehetőséget ad arra, hogy egyes ajánlattevőket környezetvédelmi és szociális szempontok alapján előnyben részesítsenek a kiírók, valamint nem lesz kötelező még a közösségi eljárások lebonyolításába sem bevonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót.
