Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ma megjelent az első pályázat az év eleje óta felszámolás alatt álló Parád Kristály Manufaktúra Rt. vagyonára. A nettó 318,5 millió forint összértékű tenderen öt tételre lehet ajánlatot tenni, amelyekből a két legértékesebbet, a parádsasvári üveggyárat (a csaknem 1,5 hektáros telepen álló épületek össz-alapterülete meghaladja a 7,5 ezer négyzetmétert) és a termeléshez szükséges gépeket csak együtt adja el a felszámolást végző Mátraholding Rt. A három másik vagyonelemet, a központi irodaházat, további gazdasági épületeket és a cég saját használatú útját akár külön-külön is meg lehet venni, ezeket azonban csak akkor értékesíti a felszámoló, ha a két másik tételre megfelelő ajánlat érkezik. Az ajánlatokat július 18-áig lehet beadni, a pályázaton az vehet részt, aki befizeti az 5 százaléknak megfelelő bánatpénzt.
Bár korábban két hazai, illetve egy japán céggel – az egyik legnagyobb vevővel – is biztató tárgyalásokat folytattak a termelés bérbeadásáról, ezek az egyeztetések végül nem vezettek eredményre – mondta lapunknak Pintér Benedek felszámolóbiztos. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy ezek a vállalatok elindulnak a kézi készítésű üveg- és kristályárut gyártó társaság vagyonára kiírt pályázaton. A már csak alig több mint 80 főt foglalkoztató Parád Kristály egyébként jelenleg is termel, teljes kapacitásának mintegy 20 százalékát használja ki. A társaság tartozásállománya 436 millió forint, így a cég vagyona biztosan nem lesz elég a hitelezői követelések kielégítésére.
A Parád Kristály termelését tavaly december végén állította le, felszámolását tulajdonosa, a Saye Kft. kezdeményezte. (A Saye-hez a Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. portfóliójának elemeként, az ÁPV Rt.-től került a kristálygyár.) A Mátraholding azonnal szerette volna újraindítani a gyártást, az eredetileg tervezett január 11-e helyett végül több mint két héttel később fűtötték be ismét a kemencéket. A felszámolás elindulásakor még 380 dolgozót foglalkoztatott a cég, az elbocsátott mintegy 300 ember a munka törvénykönyvében meghatározott mértékű végkielégítést kapott, amit a felszámolás költségeinek terhére fizettek ki.
Az elsősorban tengerentúli exportra termelő cég már három éve veszteségesen működik; elsősorban a dollár alacsony árfolyama miatt. A manufaktúra ugyanis termékeinek 70 százalékát az Egyesült Államokban és Japánban, vagyis dollár elszámolású piacokon értékesítette. Az üveggyár 2001-ben 1,1 milliárd forint forgalom mellett 120 millió forint veszteséget halmozott fel, ez 2004-re 1 milliárdos forgalom mellett 200 milliós deficitté hízott.
