Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egykori pártüdülő-komplexum privatizációját hátrányosan érinti az a január közepén hatályba lépett miniszteri rendelet, amely Balatonvilágos számára az úgynevezett Balaton-törvény (2000. évi CXII. törvény) szerint kötelezően kialakítandó közhasznú parti sétány egy részét a Club Aliga területén jelöli ki – tudta meg lapunk Fabriczki Andrástól, a privatizáció miniszteri biztosától. A törvény szerint a településnek a belterületéhez tartozó partszakasz (4800 méter) 30 százalékán, azaz 1440 méter hosszan kell 30 méter sávszélességben közterületet kialakítania, amelyből – a Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter december 30-án hozott rendelete szerint – több mint 700 méteres partszakasz a Club Aliga területén van. Ennek alapján Balatonvilágos önkormányzatának módosítania kell a településrendezési tervét (a kijelölt részt zöldterületté nyilvánítani), amely fél-egy éves elfogadásáig a közterület nem adható el, nem minősíthető át és új épület sem építhető rá. A 30 méteres sávra elővásárlási jog is megilleti az önkormányzatot. Balatonvilágos levélben fordult a miniszterelnökhöz a kijelölt terület tulajdonjogak megszerzésének ügyében a kormányprogram azon pontjára hivatkozva, amely szerint a nem vagy veszteségesen működtetett állami vagyont az önkormányzatok megkaphatnák – tudta meg lapunk Fekete Barnabás polgármestertől. A miniszterelnök válasza szerint amennyiben nem sikerül az üdülő értékesítése, ezt megfontolja az állam. A közhasználatú területnek kijelölt 1440 méter fennmaradó, nem a Club Aliga területén lévő része sincs az önkormányzat tulajdonában, ez jelenleg vállalatoké és magánszemélyeké. A rendelet lehetőséget ad ugyan a sétány helyettesítésére más, az önkormányzat tulajdonába lévő területen, ám a balatonvilágosi helyhatóságnak csak három helyen, összesen 200 méteres partszakasza van, amelyek strandként működnek, tehet a célnak nem megfelelők – tette hozzá a polgármester.
A rendelet miatt jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a hatályos pályázatot – amely a három szállodából, 22 villaházból álló, sportpályákkal, étteremmel és másfél kilométeres partszakasszal rendelkező üdülőkomplexumot egyben, 8 milliárd plusz 2 milliárd forint áfáért kínálja megvételre – visszavonják, s darabonként hirdetnék meg újra – mondta lapunknak Bardóczy Árpád, a KVI értékesítési főosztályvezetője. A közterületté nyilvánítás az úgynevezett Aliga I. földterületét érinti (a világosi kikötőtől délre, Siófok irányában), amelyet így jelenleg nem lehet eladni. Ez mintegy 1,5 milliárd forint értékcsökkenést jelent. Ezen a területen állnak az üdülő legnagyobb üdülőépületei és éttermei. Az Aliga II-n főleg villaépületek vannak, míg a III-IV. területen (a 46,35 hektár mintegy felén) csak kiszolgálóépületek állnak. Az egyedülálló arborétum növényzete és panorámája teszi nemzeti-természeti kinccsé az ingatlanegyüttest – mondta lapunknak Tusa Péter, a Club Aliga Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója. Véleménye szerint jelentős értékcsökkenéssel járna az ingatlankomplexum szétdarabolása.
Az üdülő értékesítésére decemberben kiírt második, egyben történő értékesítésre szóló pályázat még érvényben van (az első pályázaton hárman érdeklődtek, ám ajánlatot senki sem tett), amelynek az ajánlattételi határideje február 23-án 10 órakor jár le – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Az Aliga I. területén közterületet kijelölő miniszteri rendelet pedig csak január közepétől hatályos. Így, ha a második pályázat lejártáig érkezik érvényes ajánlat s azt a kiíró elfogadja, új tulajdonosa lehet az egész ingatlanegyüttesnek, s ezután az ő feladata lesz az önkormányzattal megállapodnia a közhasznú sétány biztosításáról. (A kiírás szövegében előzetesen feltüntették, hogy a part menti 30 méteres sávra az önkormányzatnak elővásárlási joga van.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a darabonkénti eladásra jelenleg nincs lehetőség, hiszen a kormány 2004. márciusi döntése szerint az üdülőt egyben, gyorsított eljárásban kell eladni, a bevétel pedig az ingatlan vagyonkezelőjét, az Egészségügyi Minisztériumot illeti, amely azt a sürgősségi betegellátás fejlesztésére, mentőautók vásárlására fordíthatja. A kialakult helyzetet jogászok vizsgálják – tette hozzá a miniszteri biztos.
