Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legkorábban három-négy hét múlva szavazhat az Országgyűlés a közbeszerzésekről szóló törvény (kbt.) és egyes kapcsolódó jogszabályok módosításáról, amelynek elfogadása elsősorban az európai uniós (EU) támogatásokhoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó szabályok pontosítása miatt sürgős - mondta lapunknak Németh Anita, az Igazságügyi Minisztérium közösségi jogi főosztályvezetője. A kormány által benyújtott módosító javaslatot e héten már a parlamenti bizottságok tárgyalják, a plenáris vitája a jövő héten kezdődik.
A hatályos törvény szerint közbeszerzést kell kiírni az EU-forrásból támogatott beszerzésre, ám nem pontosítja, hogy a támogatás mértékéig vagy az egész beruházásra kell-e az eljárást kiírni. A módosító javaslat szerint akkor kell közbeszerzést kiírni, ha az EU-s és a magyar költségvetési forrásból származó együttes támogatás vagy az EU-támogatás mértéke meghaladja a beszerzés értékének 50 százalékát. (Jelenleg is ez érvényes a magyar költségvetési forrásból támogatott beszerzésekre.)
A módosítás érinti még a nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó beszerzéseknél az ingatlan tulajdonjogának, használatára vagy hasznosítására vonatkozó jogok megszerzésére kiírt eljárásokat is. Ezeket lehetőség van hirdetmény nélküli tárgyalásos formában lebonyolítani, amelyekre a jelenlegi törvény szerint legalább három ajánlattevőt kell felkérni ajánlattételre, ám a mostani változtatás szerint - értelemszerűen - ha csak egy ingatlan alkalmas a beszerzés teljesítésére, akkor csak annak a tulajdonosának kell a felhívást küldeni és tárgyalni vele. Az eljárás eredményét és a szerződéskötést továbbra is közzé kell tenni a Közbeszerzési Értesítőben (KÉ). A tervezet a külképviseletek nemzeti értékhatár alatti (egyszerű) beszerzéseit is módosítja: jelenleg az értékhatár felét elérő beszerzések hirdetményeit kötelező a KÉ-ben közzétenni, s csak az 50 százalékot el nem érőknél lehet választani a KÉ-ben való megjelentetés vagy a három ajánlatkérő felhívása között. A KÉ-ből elsősorban a magyar ajánlattevők értesülnek a beszerzésekről, akik - a gyakorlat azt mutatja - a kis értékű és külföldi teljesítésű közbeszerzésekre nem tesznek ajánlatokat, a külföldiek pedig nem minden esetben szereznek erről tudomást. A módosítás lehetőséget ad majd arra, hogy a külképviseletek egyszerű beszerzéseinek hirdetményeit ne kelljen kötelezően közzétenni a KÉ-ben, hanem elegendő, ha egy időben három ajánlatkérőnek küldenek írásbeli ajánlattételi felhívást.
Változik az államháztartási törvény (áht.) is: az 50 milliárd forintot elérő vagy meghaladó értékű, többéves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötéséhez közbeszerzési eljárást, koncessziós pályázati eljárást vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, amihez a kormánynak az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérnie. Tehát az eddigiektől eltérően nem a szerződések megkötése előtt kell kérni a parlament jóváhagyását, hanem már a pályázat kiírásához. Módosul az áht. egy másik pontja is: eddig a 25 milliárd forintot elérő vagy meghaladó beruházásokhoz kellett a költségvetési törvényjavaslatban az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kérni. Az így jóváhagyott beruházás megvalósítására kiírt pályázat nyertesével tehát az előző rendelkezés értelmében még a szerződéskötés előtt újból az Országgyűlés jóváhagyását kellett kérni. A két jogszabály közötti összhang érdekében így a 25 milliárd 50 milliárdra módosul. (Az ilyen nagyságrendű beruházásokhoz csak akkor kell a parlament jóváhagyását kérni, ha erről egy törvény nem rendelkezik. Például az úgynevezett autópálya-törvény meghatározza a tervezett beruházásokat, a megvalósítás ütemét és pályázatait, valamint a szükséges pénzeszközöket, így ezekhez újabb parlamenti jóváhagyás már nem kell.)
