Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Miben különbözik a központosított közbeszerzés az egyeditől?
– Nyilvánosság és eljárási szempontból semmiben. A központosított közbeszerzést rögtön a közbeszerzési törvény 1995. évi kihirdetése után hozta létre a kormány. A kijelölt beszerző szervezet – a KSZF – jelenleg 1008 kormány által irányított szerv azonos tárgyú beszerzéseit összesíti. Ennek haszna egyrészt az, hogy a számos egyedi beszerzés egy közbeszerzési eljárásban bonyolódhat, így az adminisztráció lényegesen kevesebbe kerül, másrészt a nagyobb vásárlóerő révén jelentős kedvezmények érhetők el.
– Hogyan alakult tavaly a központosított közbeszerzések értéke, a kormány takarékossági intézkedései mennyire éreztették hatásukat a szervezetek vásárlásaiban?
– A központi költségvetési szervek és az önként csatlakozó intézmények – a megkötött, többéves keretszerződések alapján – a nyolc kiemelt termékkörben 71 milliárd forint összegben vásároltak, ami 14 százalékkal kevesebb az előző évinél. A takarékosság ugyanakkor leginkább az idei vásárlásokban mutatkozik majd meg, így 2004-re további jelentős csökkenésre számítunk.
– Mely termékkörben volt a legnagyobb a változás?
– Az informatikai és a gépjárműbeszerzések volumene csökkent a legnagyobb mértékben, az előbbi főleg a személyi számítógépek iránti kereslet csökkenésével, míg az utóbbi az állami gépkocsik cseréjének lassításával magyarázható. A távközlési és az üzemanyag-forgalom viszont több mint 50, illetve 30 százalékkal emelkedett egy év alatt, ennek oka a rendszerhez önként csatlakozók magas száma volt.
– Változott-e a központosított közbeszerzés május 1-je után?
– A kormány jóváhagyására váró rendelet szerint – amely az új közbeszerzési törvénnyel együtt lép hatályba – a rendszer alapelve nem változik. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban kisebb módosítások várhatók, amelyek célja az ügymenet hatékonyságának növelése. A beszerzések tervezhetőbbé tétele érdekében az intézményeknek ezután negyedévente kell beszerzési előrejelzést küldeniük a KSZF-nek. Szakmai érvek alapján felvetődött, hogy ismét az OEP végezze az egészségügyi termékek beszerzését, ám végül a kompetenciák megosztása miatt ez a feladat is a KSZF-nél marad. Új, kiemelt termékként megjelenik a légi utaztatás, valamint az aktív hálózati eszközökkel bővül az informatikai termékkör.
– A beszerzések lebonyolításáért a szervezeteknek mekkora közreműködői díjat kel fizetniük a KSZF-nek?
– Továbbra is marad a beszerzés értékének legfeljebb 2 százalékában meghatározott díj. Az ebből származó bevétel a KSZF intézményfinanszírozásának legjelentősebb forrása.
– Várhatóan mikortól intézhetők a központosított eljárások elektronikusan?
– A központosított közbeszerzésről szóló új rendelet az elektronikus lebonyolítást teszi kötelezővé, amint az azt támogató szoftvert bevezetik. Ez 2005 második-harmadik negyedévére várható. A beszerzés egyes folyamatainak támogatása – mint a hirdetmények közzététele és az ajánlattétel – azonban már korábban megvalósulhat.
– A központosított beszerzésekkel kapcsolatban többen, főleg a kimaradók, úgy vélik, hogy a nagy keretösszegre és több évre kötött szerződések néhány céget monopolhelyzetbe hoznak, s torzítják a piaci versenyt. Ön mit gondol erről?
– A kimaradók mindig panaszkodnak, ám a KSZF több termékkörben is több szállítóval köt szerződést. Májustól ugyanakkor lehetősége lesz a szervezetnek úgynevezett keretmegállapodásos közbeszerzési eljárást bonyolítani, amely rugalmasabbá teheti a rendszert. A keretmegállapodásos eljárás két szakaszból áll, az elsőben – nyílt eljárás keretében – a KSZF kiválaszthatja az alkalmas cégeket (akár többet is), akikkel keretmegállapodást köt, legfeljebb négy évre, amelyben a felek meghatározzák a beszerzés lényeges paramétereit, az ellenszolgáltatás mértékét és ha lehet, a mennyiségét is. Majd a második részben közülük választja ki – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban – újabb ajánlattétellel és versenyben azt, akivel a konkrét beszerzésre szerződést köt. Ez az eljárásmód az Európai Unió legújabb előírásainak felel meg.
– Mi indokolta 2004. január 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalhoz (MeH) tartozó KSZF létrehozását?
– Elsősorban a költségvetési kiadások csökkentése, valamint működésük racionalizálása tette szükségessé a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) és a Központi Üdültetési és Oktatási Főigazgatóság összevonását. Az utóbbi feladatait – a köztisztviselők képzésének, továbbképzésének és üdültetésének szervezése, a kormányzati üdülők ingatlankezelése, valamint azok működtetése a szintén MeH-tulajdonban lévő Humán-Jövő 2000 Kht. közreműködésével – a KSZF átvette, ám az MKGI-val közös pénzügyi, adminisztrációs, humánpolitikai és jogi feladatokat összevonták. A szervezeti átalakítás nyomán három tevékenységi köre, s ehhez igazodva három igazgatósága van a KSZF-nek: a központosított közbeszerzés és a kancellária beszerzéseinek lebonyolítása, a MeH és hivatalainak üzemeltetése, valamint a köztisztviselők oktatatásának és üdültetésének szervezése.
