Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az üvegzseb-törvénycsomag kapcsán az idén egyszer már módosították a közbeszerzési törvényt (kbt.). Miért van most szükség új szabályozásra?
- Véleményem szerint a jelenleg hatályos jogszabály működőképes, továbbra is alkalmazható lenne. Az európai uniós csatlakozással ugyanakkor az új értékhatárokat kell bevezetni, amelyek elkülönülnek a nemzeti értékhatároktól. Az új törvény három közbeszerzési értékhatárt és ehhez kapcsolódóan három - egymástól nem teljes mértékben eltérő - eljárási rendet különböztet meg. Az üvegzsebtörvény kapcsán több módosítást is végrehajtottunk, ám ezek csak kisebb változtatások voltak. Összességében a kormány úgy ítélte meg, hogy az EU-csatlakozással szükséges a többször módosított régi szabályozást egy újrafogalmazott törvénnyel felváltani.
- Milyen szerepet játszott a törvény kidolgozásában a közpénzügyi államtitkárság (KÁT)?
- A törvény előkészítését az Igazságügyi Minisztérium vezényli. A KÁT működésének és a kbt.-nek a célja teljesen egybevág: legyen a közpénzek felhasználása a jelenleginél sokkal nyilvánosabb és átláthatóbb. Mivel működésünk kezdete óta több, közbeszerzésekkel kapcsolatos megkeresés is érkezett hozzánk, így már jelentős gyakorlati tapasztalat halmozódott fel az államtitkárságon. Ezt próbáltuk meg integrálni az igazságügyi tárca szakmai koncepciójába.
- A KÁT milyen konkrét módosításokat javasolt a törvényszövegben?
- Számos ponton érzékeltük, hogy a meglévő jogszabály kijátszható, visszaélésre ad lehetőséget. Több szabálytalanságról is tudunk. Ilyen például az, amikor irreális kötelezettségvállalásra kerül sor. Az ilyen, túlzónak tűnő vállalások - legyen szó egy gépjármű esetében száz év garanciáról vagy másról - torzítják az értékelési rendszert.
Néha azt tapasztaltuk, hogy a közbeszerzés kiírását célzottan fogalmazzák meg, azaz egy meghatározott szállítóra tekintettel írják ki a pályázatot. Emellett vissza lehet élni a keretmegállapodásokkal is. Erre főleg az előző kormányzati ciklusban volt példa, amikor egy-egy keretszerződés megkötése után olyan konkrét megbízásokra került sor, amelyeket a keretpályáztatásra való hivatkozással nem köthettek volna meg. Ismertek olyan esetek is, amikor ügyvédi irodákkal akarják megkerülni a közbeszerzési eljárás alkalmazását. Bár az ügyvédi irodák kifejezetten ügyvédi jellegű tevékenységére nem terjed ki a kbt. hatálya, az általuk valóban nyújtott szolgáltatásra - erre lehet példa a tanácsadás - már igen. A központosított beszerzések esetében jelent problémát, hogy olyan termékeket is a kiválasztott szállítótól rendelnek meg, amelyek az eredeti kiírásban még nem szerepeltek. Módosítási javaslataink az ilyen esetek ritkábbá válását, a nagyobb nyilvánosságot segíthetik elő.
- Sok támadást kapott az előző és a hivatalban lévő kormány a meghívásos, tárgyalásos közbeszerzések miatt is. Mi változhat?
- Alapvető igény az, hogy a pályázatok nyíltak legyenek, ugyanakkor egy másik, az államigazgatás szempontjából fontos igény az eljárások rugalmassága. Nem lehet mindent törvényben szabályozni. A közbeszerzési folyamat fontos részét képezi az ellenőrzés is: a pályázatok tiszta és szabályos lebonyolítása ugyanakkor az intézményvezetők feladatkörébe tartozik. Ha van lehetőség a tárgyalásos forma elkerülésére, akkor erre törekedni kell. Sajnos sok esetben tapasztaljuk, hogy nem kérik számon a vezetőkön, hogy miért döntöttek az egyszerűbb, de kevésbé nyílt forma mellett, ráadásul a kiírásban is sokszor elkerülik az érdemi indoklást. Az ellenőrzés mellett természetesen vannak más eszközök is. Erősíteni kell az oktatást, a megfelelő szaktudás átadását, valamint a már lezajlott pályázatok utólagos ellenőrzését.
- Miközben beszélgetünk, zajlik a költségvetési vita a parlamentben. Lesz-e többletforrás jövőre a közbeszerzések tisztaságának ellenőrzésére vagy az említett oktatási funkciók kibővítésére?
- A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a közpénzek felhasználásának tisztaságát szolgáló források nem nőnek úgy, ahogyan az szükséges volna. Előrelépés történt ugyanakkor az intézményrendszer fejlesztésében: elfogadtuk az államháztartás pénzügyi ellenőrzésének stratégiáját, a zárszámadásba pedig beépültek az ellenőrzési rendszert megerősítő előírások. Egyértelmű ugyanakkor, hogy több, szakmailag jól felkészült emberre volna szükség az ellenőrzésben. Ez ügyben a következő hetekben kemény tárgyalások várhatóak a pénzügyi tárca képviselőivel.
- Tervez-e beadni ilyen irányú költségvetési módosítást az MSZP-frakció?
- A kormánykoalíciós módosítási javaslatok egyelőre más területeket érintenek. Valamilyen pénzügyi szempontból is értékelhető előrelépést ugyanakkor el kell érnünk. Erre jelenthet lehetőséget az egyes költségvetési fejezeteken belül az ellenőrzési területre való átcsoportosítás.
- Korábban - főleg kormányátalakítások idején - szó volt arról, hogy megszüntetik a közpénzügyi államtitkárságot, mondván: a szervezet betöltötte hivatását.
- Ha valaki figyelmesen elolvassa az államtitkárság statútumát és látja, milyen feladataink vannak, az csak azt a következtetést tudja levonni, hogy rövid időn belül értelmetlen és irracionális arról beszélni, hogy ezt a hivatalt megszüntetjük. Ekkor ugyanis a feladatoknak sem lenne gazdája, ami nem volna szerencsés. Persze a kormányzati struktúra átalakítása bármikor hozhat változást az államtitkárság számára is. Mégis úgy érzem, hogy a társadalom többsége elismeri azt a munkát, amelyet végzünk.
