Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 47 témában bruttó 324 millió forint értékben készíttet elemzéseket tudományos műhelyekkel. A kutatókat közbeszerzési eljáráson választották ki, a 25 nyertes közül a legsikeresebb pályázónak Csillag István miniszter korábbi munkahelye, a Pénzügykutató Rt. bizonyult, mivel öt pályázatából mind az öttel nyert, összesen nettó 30,1 millió forint értékben (NAPI Gazdaság, 2003. február 13., 1-7. oldal).
A nyertesek között ott található a Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. is, amelynek - a cégbírósági adatok szerint - az egyik tulajdonosa és cégvezetője Kulcsár Péter, aki a GKM tulajdonában lévő Magyar Gazdaságelemző Intézet (MGI) Kht.-nak is ügyvezetője. Az MGI volt az a szervezet, amely koordinálta a minisztérium közbeszerzési eljárását és részt vett az előkészítésben is. Az MGI a későbbiekben, az ajánlatok elbírálásában nem vett részt.
Kulcsár Péter lapunknak elmondta, hogy ő sem a közbeszerzési eljárás lebonyolításában, sem előkészítésében nem vett részt. Az Ipargazdasági Kutató három témában nyert, összesen nettó 12,9 millió forint értékben. Nem vártuk, hogy három témában is sikeresek leszünk, ezért az eredményhirdetés óta két témában visszaléptünk - mondta Kulcsár Péter. Így végül az Ipargazdasági Kutató nettó 4,2 millió forintért a „Klaszterhálózat fejlesztésének rövid és középtávú finanszírozási lehetőségei, módszerei az Európai Unió országaiban” című tanulmány elkészítését vállalta április 15-ig.
Réthy Imre, a GKM közigazgatási államtitkára belső vizsgálatot kezdeményezett, hogy kiderüljön fennáll-e vagy sem az összeférhetetlenség. A vizsgálat befejezése a jövő héten várható.
Az összeférhetetlenségi szabályokat a közbeszerzési törvény (kbt.) 31. paragrafusa rögzíti. Ez az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő személyére korlátozza. A minisztérium több szakértőt is bevont a vizsgálatba, az egyik, az Okfon Közbeszerzési és Szolgáltató Rt. szerint Kulcsár „az eljárásban semmilyen formában nem működött közre”.
A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatása szerint ha az eljárás során keletkezett dokumentumokból megállapítható, hogy az érintett személy nem vett rész az eljárás lebonyolításában, akkor nem sérült a kbt. Így valószínűleg törvényi szempontból nem, csak etikailag aggályos az ügy.
