A felszámoló most másodszor próbálta értékesíteni a telepet, a korábbi sikertelen pályázat után, árverésen. Az irányárat 305 millió forintban határozta meg a biztos. A korábbi pályázaton még 360 millió forintot kért a modern technikával és több száz állattal bíró telepért, ám ezen az áron nem volt komoly befektetői érdeklődés. Förstner Pál, a felszámolással megbízott Duna Audit Könyvszakértő Iroda Kft. felszámolóbiztosa egyelőre korainak tartja az új tulajdonos megnevezését. A 76 millió forint jegyzett tőkével, 1997-ben alapított mezőgazdasági cég legjelentősebb vagyonelemeként nyilvántartott telepet egy hazai szakmai befektető vette meg, aki vélhetően jó üzleti lehetőséget lát a sertéspiacon jelenleg tapasztalható kedvező folyamatok miatt. Annyi biztosan tudható, hogy az árverésen valamivel a kikiáltási ár alatt cserélt gazdát az üzem. A siker annak köszönhető, hogy tavaly december óta a jó minőségű élő sertés kilónkénti ára majdnem kétszeresére nőtt, és mára eléri a 350 forintot. Ezenkívül a piac több szereplője a takarmányárak mielőbbi csökkenését várja, hiszen jelentős mennyiség maradt raktáron. Förstner hozzátette: a sertéspiac mára keresleti piaccá vált, kevés az állat.
Tavaly ősszel vált jogerőssé a Bács-Kiskun Megyei Bíróság döntése, mellyel megindult a dombegyházi Jakabi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft. ellen a felszámolás. A korábbi nyilvános pályázaton meghirdetett, túl magasnak ítélt, 360 milliós árat Förstner azzal magyarázta, hogy az állattelepet 1997-ben teljesen felújították. A telep tulajdonosai mintegy 200 millió forintot költöttek a technológia (az állatok ellátását számítógép irányítja), és az épületek felújítására. Az állatállományt 1998-ban telepítették, amikor még a mezőgazdaságba invesztálók többsége jó üzletet látott a sertéságazatban. Ennek eredményeképpen mára 650 kocát és azok szaporulatát tartják, s 850-1000 élő állatot adnak el havonta (NAPI Gazdaság, 2001. május 31., 7. oldal). A kedvezőtlen piaci folyamatok hatására azonban a társaság képtelen volt eredményes gazdálkodást folytatni, és a tartozásállománya mára 350 millió forintra duzzadt. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a tartalékaikat a felújítás, illetve az állatállomány megvásárlása felemésztette, így kénytelenek voltak a telep működését teljes egészében bankhitelből finanszírozni. A legnagyobb hitelezők között található az OTP Bank Rt. és az adóhatóság. A szállítók felé fennálló tartozás a szokásosnál kisebb, mert a menedzsment a szállítók kifizetését rendszerint előre sorolta. A telep jelenleg is üzemel, működését, illetve a felszámoló költségeinek finanszírozását egy megnevezni nem kívánt takarékszövetkezet vállalta a felszámolás alatt.
(NAPI)
Csendes Iván