A CMHSZ jelentése szerint a nyugat-európai csődhelyzet romlása döntően a németországi adatok növekedésének számlájára írható. Németországban az összes csődesetek száma a fogyasztói szektorban bekövetkezett növekedés miatt 19,3 százalékkal, 40 ezerre emelkedett - a csődbe jutott egyéni vállalkozások és kisvállalkozók száma egy év leforgása alatt 267 százalékkal, 9 ezerre ugrott. A csődadatok emelkedéséhez jelentősen hozzájárult Portugália is, ahol 460 csődesetet jelentettek (1999-hez viszonyítva 12,2 százalékos emelkedés). Kisebb mértékű volt a növekedés Nagy-Britanniában (1,5 százalék) és Svédországban (0,5 százalék). Pozitív a csődhelyzet alakulása Spanyolországban, ahol több mint 35 százalékkal kevesebb csőd történt tavaly 1999-hez képest. Igaz, csak kisebb mértékben, de javuló csődstatisztikát mutat 1999-hez viszonyítva Finnország, Görögország, Belgium, Ausztria és Svájc is.
Ha a csődesetek számát összevetjük a bejegyzett cégek számával, kiderül, hogy a legalacsonyabb csődkvótát (cégcsődök tízezer vállalkozásra vetítve) Spanyolország (2), Portugália (7) és Görögország (10) jegyzi - ez a fenti országokra jellemző magas cégbejegyzési számmal is összefüggésben van. Magas a csődkvóta az alábbi országokban: Luxemburg (200), Franciaország (168), Svájc (163) és Svédország (145). A cégcsődök következtében megszűnt munkahelyek száma 2000-ben 1,1 millió (1999-ben még 1,4 millió) volt. Csődönként átlagban nyolc alkalmazottnak kellett elhagynia munkahelyét. A CMHSZ előrejelzése szerint a jövőben elsősorban kisvállalkozások kerülnek majd fizetésképtelen helyzetbe.
Az EU-országokban közel 20 millió bejegyzett céget tartanak nyilván. Az elmúlt évben kereken 2,2 millió vállalkozást jegyeztek be és a becsült adatok alapján 2 millió cég tűnt el a színről. Különösen aktívnak mutatkozott cégalapítás tekintetében Németország 832 ezer és Hollandia 452 ezer bejegyzéssel.
A kereskedelmi és a szolgáltató szektort érintik a legsúlyosabban a csődök. Az összeomlások csaknem 70 százaléka nagy- és kiskereskedelmi vállalkozást, a fogyasztókhoz közel álló szolgáltatót érint. Minden harmadik csődbe jutott társaság a szolgáltató szektorban található. A fizetésképtelen cégek közel 15 százaléka a feldolgozóiparban működik, 22 százaléka az építőipar területén folytatta tevékenységét.
Ettől eltér Németország, ahol az építőipari társaságok csődje a leggyakoribb, illetve Nagy-Britannia, ahol a feldolgozóiparban jelentenek az átlagosnál több csődöt.
Továbbra is problémát jelent a finanszírozás a kis- és középvállalkozások számára. Összességében a kisvállalkozások esetében a saját tőke aránya a mérlegfőösszeghez viszonytva alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél. Különösen Ausztriában és Németországban alacsony ez az arány, mindössze 13, illetve 14 százalékot tesz ki.
A középvállalkozásoknak kereken kétharmad részét külső tőkével finanszírozzák - mindenekelőtt banki hitelekkel. A kis- és középvállalkozásoknak továbbra is gondot fog okozni a szükséges tőke felhajtása. A bázeli egyezmény új szabályzói, amelyek 2004-től előírják a bankoknak a saját tőke figyelembevételét a hitelnyújtásnál, várhatóan a csődök szaporodásához vezetnek. A gyengébb bonitású cégek így drágábban vagy egyáltalán nem jutnak majd hitelhez, ami veszélyeztetheti fizetőképességüket.
A fizetési morál a CMHSZ szerint enyhén javult Európában, és magas színvonalon maradt. Olaszországban, Belgiumban, Franciaországban, Ausztriában és Svájcban 2-3 nappal gyorsult a számlák összegének beérkezése. Ezzel szemben Németországban (a 2000. május 1. óta érvényes késedelmes fizetésre vonatkozó törvény ellenére), Nagy-Britanniában, Hollandiában és Svédországban a számlák kiegyenlítésének ideje 1-3 nappal meghosszabbodott. Az ügyfél a késedelmes fizetéssel végül is olcsó hitelhez jut, ezzel szemben a szállító a hiányzó likviditással, az alacsony saját tőke következtében veszélybe kerül.
A CMHSZ jelentéséből kiderül, hogy amennyiben a vizsgálódás csupán Németországra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Spanyolországra és Olaszországra - vagyis az összes vállalkozás éves forgalmának 80 százalékát képviselő országokra irányulna -, egyértelműen felismerhető lenne a csődesetek számának növekedése.
(NAPI)
Csendes Iván