A Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) kétfordulós, nyilvános pályázat keretében meghirdette a Harkányi Gyógyfürdő Rt. tulajdonában lévő ötvenszázalékos üzletrészét. A megyei önkormányzat már 1999-ben úgy döntött, hogy szűkös fejlesztési forrásai gyarapítása céljából értékesíti a térség idegenforgalmában meghatározó jelentőségű, a fürdőt is működtető, 684 millió forint jegyzett tőkéjű cég felét. A vagyonértékelést követően az 50 százalékos tulajdonrész árát 1,3 milliárd forintban állapították meg s egyben elővásárlási jogot biztosítottak a társaságban ugyancsak 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkező harkányi önkormányzatnak.
A harkányi önkormányzat, amely stratégiai tulajdonának tekinti a társaságot - évente átlagosan 100 millió forint adóbevétele származik annak befizetéseiből - tavaly szeptember elején csupán 376 millió forintot ajánlott az 50 százalékos üzletrészért. Ezt az ajánlatot a megyei önkormányzat tárgyalási alapnak sem fogadta el. A harkányi helyhatóság néhány héttel később 500 millióra emelte ajánlatát, bár ezt az összeget már csak hitelfelvétel segítségével tudta volna előteremteni. A megyei közgyűlés a társaság valós értékéből kiindulva ezt az árat sem tudta elfogadni (NAPI Gazdaság, 2000. december 13., 7. oldal). Kékes Ferenc, a BMÖ elnöke elmondta, a tender kiírását meglehetősen hosszú egyeztetés előzte meg a két tulajdonos között, mivel azonban a harkányi önkormányzat a jelek szerint nem tudja kifizetni a kiíró által elvárt összeget, más befektetők után kell nézniük.
Az 1997-ben alapított társaság tulajdonviszonyait, illetve tulajdoni arányait nem kellő körültekintéssel állapították meg az alapítók - tette hozzá Kékes.
Az egyenlő mértékű tulajdonlás meglehetősen szerencsétlen patthelyzetet eredményez, hiszen az rt.-vel kapcsolatos bármely ügyben előfordulhat a döntésképtelenség. Ráadásul a társaság alapításakor született egy olyan szindikátusi szerződés is, amely tíz éven keresztül mindkét tulajdonosnak megtiltja osztalék felvételét. A társaság egyébként 2000-ig nem volt nyereséges és a tavalyi évben is csak szerény profittal zárt. A megyének tehát eddig jobbára csak pénzébe került a fürdőcég fejlesztése, bevételt nem látott belőle.
A BMÖ-nek egyébként konkrét elképzelése van arról, hogy sikeres értékesítés esetén mire fordítaná az így nyert pénzt. A közel másfél milliárd forintot a pécs-pogányi repülőtér fejlesztésére költenék. A szintén két település tulajdonában lévő létesítményből egy színvonalas, közepes méretű repteret szeretne kialakítani a BMÖ. A várakozások szerint ez a beruházás lehet az alapja a harkányi gyógyturizmus fellendülésének (a BMÖ egyébként üzemeltet egy a fürdőhöz kapcsolódó gyógykórházat is), emellett segítheti a külföldi társaságok betelepülését is. A harkányi gyógyturizmus jómódú vendégei Németország déli részéből érkeznek. Kékes szerint a reptérfejlesztés jelentősen növelheti a Harkányt felkereső külföldi turisták számát. A tervezett fejlesztés megvalósulásához azonban mindenképpen szükség van a befektetői szempontból egyelőre nyilvánvalóan nem túl csábító üzletrész eladására. A pályázatokat március 21-éig lehet benyújtani, majd az első fordulóban érvényes ajánlatot adók közül április 30-ig hirdet nyertest az önkormányzat.
Csendes Iván
