Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Értesüléseink szerint olasz és izraeli befektetők érdeklődnek a tavaly szeptember óta felszámolás alatt álló szombathelyi székhelyű Savatex Fonó-Szövő Kft. vagyona iránt. A 450 millió forintra értékelt, 9 hektár területű, 50 százalékosan beépített ipari ingatlanon évtizedekig szövőüzem működött. Az egykori Latex szombathelyi pamutipari egységeként ismert ipartelep értékesítését a korábbi tervekkel szemben csak holnap hirdeti meg a felszámolást végző Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt. Eddig csupán a 120 millió forintra értékelt eszközállomány egy részére írt ki pályázatot a felszámoló cég, ám ez szerény eredménnyel végződött (a meghirdetett gépek öt százalékát sikerült értékesíteni).
Szendrődi József, a Kossuth Holding felszámolóbiztosa lapunknak elmondta, hogy immár négy társaság is jelezte részvételi szándékát a tenderen. A magyar érdeklődő hasznosítási elképzelései között egy főként elektronikai, logisztikai társaságok betelepülésére épülő ipari park működtetése szerepel. Az izraeli és az olasz társaság konkrét elképzelései még nem ismertek, esetleges magyarországi érdekeltségeikről nem tudott, kilétükről pedig nem kívánt nyilatkozni a felszámoló. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy mindhárom külföldi befektető az ingatlan textilipari hasznosításában gondolkodik. A felszámoló várhatóan két különálló tender keretében hirdeti meg az ingatlanokat és a gépeket.
A fizetésképtelenség kimondását 2000. augusztus 21-én kezdeményezte a Savatex egyik fűtőanyagot szállító partnere, 20 millió forint tartozás miatt. A felszámolás megindítását az APEH és egy külföldi szállító is támogatta. Az 1997-ben a Latex felszámolása során kivásárolt szombathelyi gyáregységből egy külföldi társaság és egy belföldi magánszemély alapította meg 10 millió forint indulótőkével a Savatex Kft.-t. Az egykori pamutipari társaság még 2500 embernek adott munkát, ám a Savatex már csak 350 dolgozót foglalkoztatott. Az 1998-as év szerény nyereséget hozott, de 1999-ben már veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a szövőcég (NAPI Gazdaság, 2000. október 26., 9. oldal). A meglehetősen elavult technológiával rendelkező gyáregység csupán 90 centiméter szélességű szövet gyártását tudta vállalni, ezért a cég által készített munkaruhák, illetve egyenruhák készítésére alkalmas szövetek értékesítési esélyei rendkívül szűkösnek bizonyultak. Ezenkívül a pamutiparban a sikeres eladások feltételének tekinthető kereskedelmi hálózattal sem rendelkezett a cég.
A Savatex több mint hároméves működése alatt állandó tőkehiánnyal küszködött, és a dolgozók végkielégítésének várhatóan 200 millió forintot meghaladó költségén kívül 240 millió forint összegű tartozást halmozott fel a szállítók és az adóhatóság felé. Az alapanyagokat szállító külföldi társaságokkal szemben fennálló jelentősebb tartozáson kívül még két banknak is adósa a kft. mintegy 140 millió forinttal. Lapunk információja szerint az egyik pénzintézet a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. A tartozások közel 20 százaléka közüzemi kötelezettségek kifizetésének elmulasztásából származik. Szendrődi szerint a cégnek legalább havi 80 millió forint nettó árbevételt kellett volna produkálnia ahhoz, hogy a nagy területen - és ebből adódóan magas költséggel - üzemelő gyáregység rentábilisan működjön. Ezzel szemben az árbevétel rendszeresen 20 százalékkal elmaradt a kívánatostól. Az ingatlanra március 12-éig lehet pályázni.
Cs. I.
