Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Január 1-jétől újra változik a végelszámolást, a csődeljárást és a felszámolási eljárást szabályozó, 1991-ben hatályba lépett csődtörvény, miután a múlt héten a parlament megszavazta a Pénzügyminisztérium által javasolt módosításokat. A változás a felszámolási eljárásokat három lényeges ponton módosítja. Ezután a felszámolónak az ötszáznál több hitelezővel rendelkező, felszámolás alatt álló társaságok esetén a hitelezőket nem kell egyenként értesítenie, elég csupán közlemény útján történő tájékoztatásuk. Ezenkívül változik a felszámolói díjak értelmezése is. A Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntésével szemben a törvény kimondja, hogy a korábban a felszámolók díjazására kialakított összegek nettó módon értelmezendőek, vagyis a felszámolók díja nem tartalmazhatja az áfát. A módosítás hatálybalépése után a felszámolót a százezer forint összegű minimális díj az egyszerűsített eljárások esetén is megilleti. Így tehát a felszámolási eljárás legalapvetőbb költségének kifizetésére a kormány a költségvetés terhére garanciát vállal abban az esetben, ha a vagyon értékesítéséből ez az összeg semmiképp nem teremthető elő vagy a fizetésképtelen társaságnak egyáltalán nincs vagyona. A módosítás január 1-jétől hatályos, a közzététellel kapcsolatos változás pedig gyakorlatilag azokra az eljárásokra vonatkozik, amelyek megindulása jövőre emelkedik jogerőre.
Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének elnöke a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a törvénymódosítás a felszámolószakmát is meglepő gyorsasággal haladt át a parlamenten. Az elnök szerint a régóta várt változások elfogadásának felgyorsítása annak is köszönhető, hogy mára nyilvánvalóvá vált: a közel 30 ezer kft. nem tett eleget a törvényben előírt tőkeemelési kötelezettségének. E társaságok nagy része feltételezhetően vagyontalan, amelyek „eltakarítása" a felszámolókra hárul. A jelenlegi szabályozások alapján azonban a felszámolók nem tudnának megbirkózni a jelentős, ám cseppet sem jövedelmező feladattal. A vagyontalan társaságok felszámolásakor keletkező költségek finanszírozása alól az állam a továbbiakban már semmiképp sem bújhatott volna ki, így jobbnak látja a feladat elvégzését továbbra is a felszámolókra bízni, biztosítva minimális költségeik megtérítését. Molnár megjegyezte, hogy bár a törvénymódosítás ténye örvendetes, az új hitelezővédelmi törvény mihamarabbi megalkotása elkerülhetetlen. Azért is fontos lenne az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt új törvényt alkotni, mert így a befektetések biztonsága jobban garantálható lenne, ami a külföldi tőkeimport közvetett növekedését is eredményezhetné. Az elnök kalkulációja szerint már 2001-ben elkészülhet a törvény alapjául szolgáló szakanyag, amely az év végére már a szakminisztériumokba (Pénzügyminisztérium, Igazságügyi Minisztérium) kerülhet, és jó esetben 2002 végére a parlament is elfogadhatja.
Csendes Iván
