A Rákóczi ellen - a szövetkezeti felszámolások többségéhez hasonló - likviditási okok miatt indult meg július közepén a fizetésképtelenségi eljárás, amelynek keretében a felszámoló a jogerős bírósági végzés alapján kísérletet tesz a szövetkezet hitelezőinek pénzügyi kielégítésére. Ezzel meglehetősen nehéz feladat hárul rá, hiszen a szövetkezeti vagyon becsült értéke csak kevéssel több mint 100 millió forint, míg a kifizetésre váró tartozások értéke jóval meghaladja azt. A négy csoportra osztott ingatlan vagyon közül az Inke külterületén lévő, 1,2 hektár területű telepen egy 500 négyzetméteres majorépület található, amelyet korábban burgonyatárolóként használtak (májusban még működött a gazdaság). A majoringatlant a felszámoló csupán egymillió forintért kínálja, de az értékesítés feltétele, hogy a vevő az ingatlanon lévő mérgező, a környezetet esetleg szennyező anyagokat, vegyszereket átvegye és az esetleges környezetkárosodásból eredő kötelezettségeket is átvállalja.
A szövetkezet gépjavító állomásához, amely szintén 1,2 hektár területű, 30 millióért lehet hozzájutni a január 2-ai árverésen. Ezen az ingatlanon a szociális épületeken kívül raktár, szervizműhely, fűrészműhely, valamint három 25 ezer literes, föld alatti üzemanyagtartály található. A legértékesebb tétel az 50 millió forintra becsült jolántai telep, amelynek 12,3 hektáros területén több gazdasági épület áll. Ezekből két 140 négyzetméteres épület az év végéig bérleti joggal terhelt. A telep jelentős részét tárolásra használták, ennek megfelelően az épületek egy része szárítóberendezéssel van ellátva.
Szathmáry Tibor felszámolóbiztos korábban lapunknak elmondta, hogy a Rákóczi fizetésképtelenségének kialakulásában az játszotta a főszerepet, hogy a burgonyatermesztéssel foglalkozó gazdaság nem tudott piacképes minőséget produkálni és ennek következtében jelentős mennyiséget volt kénytelen tárolni. A szakszerű tárolás tetemes költségtöbbletet okozott.
Csendes Iván
