Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Lapunk értesülése szerint az immár többször módosított, 1991-től hatályos csődtörvény az újrafogalmazás helyett újabb módosítások elé néz. A jelek szerint most a Pénzügyminisztérium (PM) tesz lépéseket a hatályos jogszabály több ponton történő módosítására. Az egyelőre még csak tervezetként létező módosítások jelenleg az államigazgatási egyeztetés fázisában tartanak. Dobrocsi Gábor, a PM főtanácsadója lapunknak elmondta, hogy a jelenlegi tervezet több apróbb módosítás mellett egyelőre csak három, a felszámolási eljárásokat jelentősebb mértékben érintő változást tartalmaz. Az egyik a bírósági kézbesítést könnyítené meg, amennyiben ugyanis a hitelezők száma a fizetésképtelen társaság ellen folyó eljárás során egy bizonyos értéket túllép, a bírósági közzététel jelentősen egyszerűsödne. A másik módosítás a felszámolók által oly sokszor bírált felszámolói díjazásra vonatkozik. Ennek lényege, hogy a korábban kialakított díjak továbbra is érvényben maradnának, ám a módosítás hatálybalépése után ezeket a jelenlegi gyakorlattal szemben nettó értéken kell figyelembe venni, így tehát a későbbiekben az áfa értékével nőne a felszámolói díjak mértéke.
A felszámolók törvényben rögzített díjazása jelenleg leginkább attól függ, hogy mekkora vagyonnal rendelkezik a gondjaira bízott fizetésképtelen társaság, hiszen a felszámoló díjának összege normál esetben a felszámolás során értékesített vagyontárgyak utáni árbevételének és a befolyt követelések együttes összegének 5 százaléka. Amennyiben az adós cég tevékenységét a felszámoló az eljárás ideje alatt folytatni tudja, akkor az ebből eredő árbevétel két százaléka is őt illeti. Ha azonban a felszámolás alatt álló társaság vagyoni helyzetét felmérve a felszámolóbiztos arra a következtetésre jut, hogy az értékesíthető vagyon a felszámolási eljárás költségeit sem fedezné, akkor módjában áll egyszerűsített eljárást lefolytatni, amelyben mentesül az értékesítés kötelezettsége alól és a bíróság jogerős végzése alapján a hitelezők között szétosztja a követeléseket és a megmaradt vagyont. Az egyszerűsített eljárás során - a jelenlegi szabályozás szerint - a felszámolót 300 ezer forint illeti meg. Ha azonban a felszámolást egyezséggel tudja lezárni a felszámolóbiztos, akkor jogos díja az egyezség alá vonható vagyon öt százaléka, de legalább 100 ezer forint. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy a felszámolási egyezség során az egyezség alá vonható vagyon legtöbbször lényegesen kisebb, mint a felszámolás alá tartozó vagyon.
A harmadik tervezett módosítás közvetve ugyan, de szintén a felszámolók díjazására vonatkozik. A jelenlegi eljárások több mint 80 százaléka ugyanis vagyontalan cégekkel szemben indul, amelyek megszüntetésekor csak költség képződik. Az ilyen esetekben szükségszerű a fent említett egyszerűsített felszámolási eljárás lefolytatása. A PM azt tervezi, hogy az egyszerűsített felszámolások esetén, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalánál vezetett díjkiegészítési számlán az eddigiekkel ellentétben az állam is elhelyezne egy bizonyos összeget, amely mindenképpen garantálná a felszámolást végző társaság számára a 100 ezer forint kifizetését. Igaz, csak abban az esetben fizetne az állam, ha a felszámoló a törvényben meghatározott 300 ezer forintos díjának harmadát sem a hitelezők befizetéseiből, sem a felszámolási vagyon értékesítéséből nem tudná megkapni és a díjkiegészítési számlán sem volna erre megfelelő fedezet.
A normál felszámolások esetén, amikor a felszámoló az értékesítésből származó 5 százalékot megkapja, ebből 1 százalékot a díjkiegészítési számlára köteles befizetni, hogy aztán a vagyontalan felszámolások esetén az itt felgyülemlett pénzből lehessen kielégíteni a felszámolói költségeket. Ez azért sem működhetett eddig megfelelően, mert az eljárások többsége vagyontalan cégek ellen indult. A felszámoló költségeit pedig rendszerint az adós társaság hitelezőinek kellene megfinanszíroznia az összkövetelésük egy százalékának a díjfedezeti számlára történő befizetésével. Csakhogy a jogos követelések mértékében legtöbbször előkelő helyet elfoglaló adó- és járuléktartozásokat jegyző szervezetek (például az APEH és a VPOP) az egy százalék befizetése alól január 1-jétől mentességet élveznek, ezzel tovább csökkentve a vagyontalan felszámolások lebonyolítására rendelkezésre álló összeget (NAPI Gazdaság, 2000. november 16., 10. oldal). A tervezet szerint tehát amennyiben a felszámoló az eljárás során képződő legminimálisabb költségek ellenértékéhez semmilyen módon nem tudna hozzájutni, akkor azt az állam a díjkiegészítési számlán keresztül egészítené ki a törvény által meghatározott mértékig.
Molnár György, a Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) elnöke mindenképpen jelentős előrelépésnek tekinti a PM tervezett módosításait, ám leszögezte, hogy az új törvény alapjait már a csatlakozás előtt meg kell fogalmazni ahhoz, hogy belátható időn belül jól működő szabályozás születhessen. A PM főtanácsadója lapunk kérdésére válaszolva elmondta, most nem feltétlenül időszerű egy teljesen új törvény megalkotása, hiszen várhatóan teljesen új helyzetet teremt majd az EU-hoz történő csatlakozás és szerinte meg kellene várni azt is, amíg az 1997-es csődtörvény-módosításig bezárólag indult eljárások lezárulnak. Tehát a PM csak ezek után tartaná szerencsésnek egy teljesen új fizetésképtelenségi és hitelezővédelmi törvény megalkotását. A főtanácsadó elmondta, hogy azért sem kell elsietni a törvényalkotást, mert a csődtörvénnyel kapcsolatban nincs jogharmonizációs kényszer. Ezenkívül amennyiben az 1997 előtt indult eljárások kifutását megvárják a törvényalkotással, akkor már csak két szabályozást kell követniük a felszámolóknak a jelenlegi néggyel szemben. A jelenlegi módosítások várhatóan 2001 végéig válhatnak hatályossá.
Csendes Iván
