A wellness mostani tetőzése idején is töretlenül népszerű a Herkulesfürdői emlék édesbús melódiája, pedig a lassú keringőt 1915-ben szerezte Pazeller. Az egykori Monarchia garnizonvárosától, Temesvártól délre a jelenlegi Baile Herculane szecessziós villái mindmáig őrzik Romániában Ferenc József és bájos neje, a Sisinek becézett Erzsébet királyné emlékét, akik többször is megfordultak itt, sőt, 1896-ban, az al-dunai Vaskapu ünnepélyes avatásán találkozott egymással az osztrák-magyar, román és szerb uralkodó. Az elegáns üdülőhely nem lehetett olcsó, mert a korabeli tréfás postalap karikatúrája tömött zsebbel mutatja: "Mikor érkeztem" és aztán lapos pénztárcával közli: "Mikor elutaztam". A közeli Buziás a haza bölcsének, a kiegyezést előkészítő politikusnak kedvelt fürdője volt, díszesen faragott kőpadján fémtábla tudatja: Deák Ferenc pihenője. A székelyföldi Borszéken 1882-ben a nemzet csalogánya, Blaha Lujza vendégeskedett társaságával egy hónapon át és alapítványt tett a helybéli iskola javára. A Kárpátok karéjából az Érchegységbe repülve, Karlsbadon (ma a cseh Karlovy Vary) koszorús költőnk, Arany János nyolcszor üdült epebaja miatt - mint versei is tanúsítják. A felvidéki Szliács (ma Szlovákia ) klasszicista fürdőházában Arany Madách Imrével együtt vendégeskedett 1862-ben. Trencsénteplicet már II. Rákóczi Ferenc is felkereste, Jókai Mór pedig a Kárpátok gyöngyének nevezte. Akadémiai titkársága idején Arany szívesen látogatott el naponta a Margitszigetre is, amelynek fürdőépületét Ybl Ferenc tervezte és akkoriban lóvasút könnyítette a közlekedést. Nyíregyháza-Sóstón a város szülötte - Krúdy Gyula - kúrálta magát rendszeresen. A stájer-magyar határon Rohics gyógyforrásait a hagyomány szerint Zrínyi Miklós hadvezér fedezte fel, a XIX. század végén a magyarok kedvenc osztrák fürdőjévé vált közelsége miatt, az írók számára ingyenes volt, többször megfordult itt Vajda János, Mikszáth Kálmán vagy Gárdonyi Géza. Az első magyar fürdőleírás Balfról készült 1631-ben, a Dunántúl első kőszínháza pedig Balatonfüreden nyílt meg 1831-ben. Magyarország néhai egyetlen tengeri kikötője, Fiume (ma Rijeka) közelében egy kis isztriai halászfalu volt Abbázia (most Opatija), mindaddig, amíg a bécsi sajtó fel nem kapta, mert 1860-ban itt nyaralt a lemondott Ferdinánd király felesége, egy fiumei kereskedő villájában. Viharos gyorsasággal arisztokrata körökben is népszerű lett, ennek nyomán pedig európai hírű és rangú mondén üdülőhellyé vált…
Wagner István