A két világháború között külföldre emigrált és ott világhírűvé vált magyar fotóművészek rendszeres és sikeres szereplői a külföldi árveréseknek - egyre inkább a hazaiaknak is. Legutóbb december elején a kölni Kunsthaus Lempertz speciális licitálásán szerepelt Brassai (Halász Gyula) 1932-es fekvő női aktja - amely a híres Minotaure francia szürrealista folyóirat első kiadásának címoldalán jelent meg 1933 januárjában -, végül 8300 euróért adták tovább. Egy nemzedékkel későbbi utóda, a most nyolcvanéves Erdélyi Lajos a rendszerváltás küszöbéig kitartott szülővárosában, Marosvásárhelyen - 1988 óta Budapesten él -, ahol három évtizeden át vezette az Új Élet képeslap fotórovatát. A romániai magyar értelmiség legjelesebb személyiségeiről készített portréiból most Budapesten, a Kárpátia Udvarban levő Kolta Galériában lehet megtekinteni egy válogatást (képünkön Kós Károly), de a január 9-ig látható tárlaton ott sorakoznak azok a képek is, amelyeket Erdélyi nyugati útjain készített híres magyar származású pályatársainak lakásaiban, műtermeiben. Egy 1963-as fényképen Almásy Pál, az öt kontinenst bejárt fotóriporter támaszkodik párizsi otthonában antik szekreterjére, egy tíz évvel későbbi párizsi út nyomát pedig az a fotó őrzi, amelyen Picasso legmeghittebb képi "krónikása", a filmesként és szobrászként is elismert Brassai tartja büszkén tenyerében egyik kavicsplasztikáját. Lucien Hervé (Elkán László) - Le Corbusier "házi fotósa" - egész falat betöltő polcrendszer előtt áll Erdélyi Lajos fotóján, az ott sorakozó albumok is igazolják, hogy Hervé kliense volt a magyar Marcel Breuer éppúgy, mint Oscar Niemeyer, Alvar Aalto vagy néhány más sztárépítész is. Erdélyi 1981-ben New Yorkban is megfordult, ahol a nyolcvanhét esztendős André Kertészt kaphatta még lencsevégre a kiállítás tanúsága szerint.
Wagner István