Prágában a belvárosi sörözőkben az árak megegyeznek az angol pubokéival, az inflációnak és a korona értéknövekedésének tulajdoníthatóan az árak megütik a római vagy a barcelonai szintet. A korona az euróhoz képest 25 százalékkal erősödött azóta, hogy 2004-ben a Cseh Köztársaság az Európai Unióhoz csatlakozott. Az infláció júliusban elérte a 6,9 százalékot, megnövelte az árakat, ennek hatása azonnal érezhető a turizmuson. A nagy városfelújítás idején jóval több hotelt építettek, mint amennyire szükség lenne, és bár nemrég még özönlöttek a turisták, most csak alacsonyabb szobaárakkal lehet Prágába csábítani őket, amivel az ide látogatók jól járnak, a hotelek azonban hosszú távon tönkremehetnek. Évente négymillió turista látogat a cseh fővárosba, közel annyi, mint Bécsbe, ám 50 százalékkal több hotelszobájuk van - összesen 75 ezer -, mint az osztrák fővárosnak. A korona - az elmúlt tíz év alatt - az évente ötszázalékos gazdasági növekedésnek köszönhetően a világ egyik legjobban "teljesítő" valutája volt. (A Cseh Köztársaság elemzők szerint 2014-nél előbb így sem tudja bevezetni az eurót.) Annak ellenére, hogy a Cseh Központi Bank nemrég leértékelte a koronát, még mindig erős, ezért történhet az meg, hogy egy átlagos prágai étteremben egy háromfogásos vacsora egy üveg borral 135 amerikai dollárba, azaz 21 ezer forintba kerül. A csehek leghíresebb termékéből, a sörből fél literért két dollárt kell fizetnünk (ez még mindig kedvező ár). Prága azonban a Mercer "világ legdrágább" városai listáján a 49. helyről a 29.-re lépett, maga mögé utasítva például Barcelonát, Brüsszelt és Berlint. A Cseh Turisztikai Hivatal adatai szerint idén négy százalékkal nőtt a látogatók száma, összetételük azonban megváltozott: többen jönnek Oroszországból, Ukrajnából és Kazahsztánból, mint Nyugat-Európából, hiszen számukra már egyáltalán nem számít olcsónak Prága. Az erős korona miatt a város luxusdesztinációvá vált, viszont a szolgáltatások színvonala ezt nem támasztja alá, e területeken még van mit fejlődni.
Tóth Ákos Gábor