A Szépművészeti világviszonylatban is élenjáró saját egyiptomi gyűjteménnyel rendelkezik, ám a hazai közönség idestova három évtizede nem láthatott ilyen gazdag összeállítást, mint azon a most hozzánk érkezett nemzetközi vándortárlaton, amelynek másfél száz műtárgyát a leghíresebb londoni és párizsi, továbbá bécsi, firenzei, római és zágrábi múzeumok kölcsönözték. A válogatás a három évezredes Nílus menti birodalom utolsó virágkorára koncentrál, amikor a núbiai (a mai Szudán) származású 25. dinasztia a Kr. e. 7. és 6. században tudatosan idézte fel újra a nagy elődök emlékezetét, és székhelyét is szándékosan az ősi fővárosba, Memphisbe helyezte. A látogatókat - többek között - II. Ramszesz életnagyságú kőalakja köszönti a British Museumból, és bár ehhez képest arasznyi méretűek a Kunsthistorisches múzeum vagy a Louvre házaspárszobrai, töredékes voltuk ellenére is lenyűgözik szépségükkel a mai közönséget. Legalább ilyen érdekes a Firenzéből érkezett leletegyüttes, a fáraó leánya szoptatós dajkájának koporsójával és életében használt kozmetikai kellékeivel. Parányi, varázserővel bíró amulettek és monumentális sztélék, hieroglifákkal telerótt papíruszlevelek és ékírással vésett kőlapok váltakoznak preparált múmiákkal, valamint freskókkal díszített sírkamra-rekonstrukciókkal, de a bronz kisplasztikákról és a finoman cizellált ékszerekről se feledkezzünk meg.
Wagner István